Címke: október 23.

A Mi Hazánk lemondásra szólította fel Stummer Jánost. Hollik István pedig azt emelte ki: a kisnyilasok bármikor képesek összeállni a kommunistákkal, és megtagadni saját hőseiket.

Karácsony Gergely megtartotta első nagyobb beszédét főpolgármesterként, amelyben kifejtette: Budapesten akarja megmutatni, mi várna az országra az ellenzék kormányra kerülésével.

Boross Péter volt miniszterelnök kijelentette, az 1956-os forradalom és szabadságharc a titka annak, hogy miért maradt meg a magyarság Európában.

A haza mi vagyunk mind, szőröstül-bőröstül. Ez a törvény. És törvény az is, hogy haza csak addig van, amíg van, aki szeresse – mondta ünnepi beszédében a kormányfő.

Október 23-a ma már nemcsak az 1956-os események, de a 2006-os vérbe fojtott békés tüntetések miatt is érdemes a megemlékezésre.

A Városliget szélén, nem messze a degenerált időkeréktől, a ledöntött Sztálin-szobor helyén áll a „Vaskefe” néven elhíresült, emlékműnek szánt rozsdagarnitúra.

Novák Katalin szerint 1956 mércét állított a magyarság elé, és ennek a mércének kell megfelelnünk a jelenben is és a jövőben is. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára Kolozsváron beszélt erről szerdán, a forradalmi évfordulón a kolozsvári főkonzulátus által szervezett gálaműsor előtt.

1956-ban is szabad és független Magyarországot akartunk magunknak a nemzetek Európájában – hangoztatta a miniszterelnök a Zeneakadémián rendezett díszünnepségen.

2019-ben a magyar 1956 annak a jelképe, hogy a szabadság nem üres szó, hanem emberek sokasága, akik (...) kisemmizett életüket akarták visszavenni, és annak a jelképe, hogy a szabadságot sohasem szabad birodalmi ügyek szintjére süllyeszteni, hanem mindig az önrendelkezésükkel bíró népek szintjére kell emelni – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szervezett vajdasági központi ünnepségen szerdán Szabadkán.