Gyakran változó világunkban sok minden újrafogalmazódik. Ezek közé sorolhatók a pedagógusokról alkotott korábbi nézetek is. Az 1929–33-as évek nagy gazdasági világválsága következtében Magyarországon a közszférát, így a pedagógusokat is hátrányosan érintő intézkedések kerültek terítékre. Karafiáth Jenő, az említett időszak vallás- és közoktatásügyi minisztere szóba hozta a személyi titkárának, hogy szükség lehet a pedagógusok bérének a csökkentésére is. Mire utóbbi azt válaszolta a miniszterének: „Kegyelmes úr! Akkor a pedagógusok sztrájkolni fognak.” A miniszter itt leírni nem kívánt hasonlattal élve adta tudtára titkárának véleményét, miért nem fog arra sor kerülni.
Még a múltnál, pontosabban a kommunizmus évtizedeinél maradva, szólni kell róla, két szakmai réteg volt Magyarországon, amelyet a diktatúra politikai, ideológiai és világnézeti téren totálisan a terrorja alá tudott vonni.
Az egyik társadalmi/szakmai csoport a fegyveres testületekhez tartozó, a másik pedig a pedagógustársadalom volt.
Mindkét területen tevékenykedők hivatalosan is el voltak tiltva a szabad vallásgyakorlástól. Az sem volt ritka, hogy a pedagógusokat alantas politikai feladatok ellátására is kötelezték. Községünkben például lebeszélés céljából elküldtek egyes, arra alkalmas pedagógusokat azokhoz a családokhoz, akik gyermekeiket egyházi gimnáziumba szándékoztak beíratni. A megalázó helyzetük ellen csak kevesen mertek tiltakozni. Nem úgy, mint a rendszerváltás utáni években, de akkor is kizárólagosan a jobboldali kormányok idején, ha bármiféle vélt, esetleg valós sérelem érte őket. A mostani tüntetéseken a „Szabad országot!” skandálóknak az említett időkre, a pedagógusok hajdani nehéz helyzetére is emlékezniük kellene.
Célszerű kissé visszatekinteni a 2016-os, tavaszi pedagógusdemonstrációk fő követeléseire.
Az akkori tüntetők kívánalmai a béremelések mellett főként három dologra összpontosultak. A szabad tankönyvválasztásra, valamint a világnézeti tárgy – elsősorban a hittan – mint kötelező elem kiiktatására és az iskolák központi irányítás alá vonása elleni tiltakozásra. Világosan látni kell, hogy az elérni vágyott célkitűzéseik jelentős mértékben világnézeti, politikai tartalmúak voltak. A pedagógustársadalom balliberális beállítottságú része számára a korrekt alapon szabályozott tananyag meghatározása, valamint a hitoktatás megléte mindmáig megemészthetetlen dolog. Ezen túlmenően – mindennemű rosszhiszeműséget félretéve – a szabad tankönyvválasztás lehetősége még bizonyos fokig üzleti érdekekkel is kapcsolatba hozható.
A követelések/kifogások között szerepeltek ideológiailag semleges ügyek is.
Mint például a pedagógusok számára előírt kötelező óraszám csökkentése, az iskolában tartózkodás határozott időtartamának eltörlése, a pedagógusok minősítési rendszerének módosítása stb. Ezek mind olyan kérdések, amelyek párbeszédes alapon rendezhetők, és amely ügyek megtárgyalására a kormány mindig is nyitott volt. Úgy, mint a mostani tüntetések fő okaként megjelölt béremelések esetében is. A tiltakozó pedagógusok kérlelhetetlensége, figyelembe véve, hogy a hat évvel ezelőtti követelések néhány elemét, például a szabad tankönyvválasztást újra előhozták, valamint hogy a korábbi demonstrációk egynéhány szereplője ismét megjelent a fő hangadók között, a megmozdulások oktatókon kívüli erők általi, politikailag erősen motivált voltát támasztja alá.
A közoktatás eredménye, hogy ha a középiskolát végzett egyén továbbtanul, akkor a felsőoktatásban jelenik meg.
Ezzel kapcsolatosan olykor kiábrándító képet kaphatunk. Még korábban, az osztatlan egyetemi képzési forma meglétekor egyik munkahelyemen több olyan eset is előfordult, amikor negyedéves hallgatók a vizsga során nem tudták, mekkora is Magyarország területe. Amit az én időmben már az általános iskola harmadik osztályában tudni kellett.
A pedagógusok béremelési követelései – ha figyelmen kívül hagyjuk a költségvetés teherbíró képességét – elvileg elfogadhatók. Azonban itt szögezzük le, amilyen alapon most a pedagógusok tiltakoznak, illetve korábban az orvosok béremelésének a jogosságát kimondták, úgy azt a közszféra egészére is vonatkoztatni lehetne! Ennek alátámasztásául megemlíteném, hogy az egyetemi professzorok fizetése 2015-ig nem érte el a bruttó ötszázezer forintot. Ez az összeg pedig az egyetemek mostani modellváltásáig továbbra is jelentősen alatta maradt a versenyszférában tevékenykedő diplomások átlagjövedelmének. A közoktatásban az évtizedek alatt – nem utolsósorban az alacsony bérek következtében! – kontraszelektálódott pedagógusok szakmai és morális színvonala nem fog azonnal megváltozni.
Ugyanez a megállapítás érvényes a felsőoktatásban tevékenykedő oktatók jelentős részére is.
Arra is fel kellene hívni a demonstrálók figyelmét, hogy a színvonalas oktatás nemcsak fizetés kérdése, hanem a pedagógusok megfelelő szakmai felkészültségét és a kívánt színvonalú erkölcsi hozzáállását is feltételezi. Vagyis, azok függvénye/következménye is.
További Vélemény híreink
Az előbbiekben érintettem a közszférában tevékenykedők bérszínvonalának a kérdését. Amely a rendszerváltást követő évtizedek alatt elsősorban a diplomával rendelkezők tekintetében egyre jelentősebb mértékben elmaradt a versenyszférában tevékenykedő azonos végzettségi fokozatúakétól. Az ebből eredő feszültségeket a kormány az orvosok esetében kirívóan magas fizetésemeléssel megoldotta. A pedagógusdemonstrációk okán a kormány a közeljövőben ugyanilyen megoldáshoz kíván folyamodni. Kérdés azonban, mi lesz akkor, ha újabb, a társadalom és a gazdaság működése szempontjából szintén nélkülözhetetlen csoportok ugyanúgy igyekeznek majd a jobb anyagi helyzetük elérése céljából a kormányra nyomást gyakorolni, mint tették ezt az orvosok, illetve teszik most már nem először a pedagógusok?
A szerző mérnök-közgazdász, egyetemi tanár
Borítókép: Az ADOM Diákmozgalom és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által a pedagógusokért meghirdetett szolidaritási tüntetés résztvevői a Műegyetem rakparton (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezBábkormányt raknának a nyakunkba
Sem Brüsszelből, sem Berlinből nem szabhatják meg, hogy ki kormányozza Magyarországot.
A Tisza-vezér mint Frankenstein fia
Egyre többen fogják észrevenni Magyar Péter nem betegesen elvakult eddigi hívei közül, hogy nem a Tisza, hanem a gyűlölet árad belőle.
Szuverenitás? Nekünk? Minek?
Magyar Péter – Weber hóna alól – üzeni: nem a függetlenségünk kicsi, hanem a pofánk nagy.
Berend Nóra végképp eltörölné Szent Istvánt
A baloldali történész azt a történelemfelfogást támadja, amely erősíti a magyarság hazafias és keresztény elkötelezettségét.
Véleményváró
Tovább az összes cikkhezSzuverenitás? Nekünk? Minek?
Élet helyett órák
A csúnya beszédtől a világháborúig
Lincshangulat Strasbourgban
A szerző további cikkei
Tovább az összes cikkhezBotrány Romániában az olimpiai pénzjutalmak miatt: a főkönyvelő többet kapott, mint a bajnok
Románia korábbi sportminisztere, Novák Eduárd a Facebookon fakadt ki David Popovici védelmében.
Autóipari vesszőfutás: jelentősen estek a Stellantis globális eladásai
Romlik a globális autóipar helyzete, miközben fokozódik a verseny a kínai gyártókkal.
Hazudik a Real Madrid Mbappé szerződésének titkos záradékáról?
A nemi erőszak vádja mellé került a „sporttörténelem legnagyobb hamisítása” is.
Hidegvérű gyilkos végezte ki Juhász Dorka csapatát a WNBA döntőjében + videó
Sabrina Ionescu nyolc és fél méterről dobta be a New York Liberty győzelmét jelentő kosarat.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A 444 tavaly februárban Kölcsey Ferenc f.szával viccelődött
Ezért lesz rendkívül különleges és eszméletlenül látványos a ma esti szuperhold
10 kihagyhatatlan recept, ha van otthon egy csomag darált hús
Kijöttek az uniós szegénységi adatok: így áll most Magyarország – térkép
Gulácsi újabb áldozatát siratják Németországban
Hernádi Zsolt odacsapott Von der Leyennek: A tűrőképesség itt véges!
Évekre eltűnt Magyarországról, most pedig végleg visszatér a valószínűleg legnépszerűbb női divatmárka
Az utolsó pillanatig kiélezett BL-meccset nyert a Veszprém
A kudarcos tévészékház-tüntetés után Magyar Péter nem merte nagy helyszínre hívni híveit
Meghalt a nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Potápi Árpád János
Nagy változások jönnek a háztartási napelemeseknél
Súlyos rollerbaleset okozta a legendás debreceni testépítő halálát
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezBábkormányt raknának a nyakunkba
Sem Brüsszelből, sem Berlinből nem szabhatják meg, hogy ki kormányozza Magyarországot.
A Tisza-vezér mint Frankenstein fia
Egyre többen fogják észrevenni Magyar Péter nem betegesen elvakult eddigi hívei közül, hogy nem a Tisza, hanem a gyűlölet árad belőle.
Szuverenitás? Nekünk? Minek?
Magyar Péter – Weber hóna alól – üzeni: nem a függetlenségünk kicsi, hanem a pofánk nagy.
Berend Nóra végképp eltörölné Szent Istvánt
A baloldali történész azt a történelemfelfogást támadja, amely erősíti a magyarság hazafias és keresztény elkötelezettségét.