Az obszervatórium összegyűjtött adataból a csillagászok nemrég kiadtak egy új 3D-s atlaszt a galaxisunkról és az űrben mozgó csillagairól. A galaxis eddigi legrészletesebb 3D-s térképe segít a tudósoknak a rejtélyek feltárásában az univerzum tágulásával és a naprendszer jövőjével kapcsolatos kutatásokban.
Mi az a Gaia?
A 2013-ban indított Gaia obszervatórium célja a galaxis lehető legtöbb csillagának megfigyelése.
Úgy tervezték, hogy a csillagok helyzetét, távolságait, mozgásait és fényerejét minden eddiginél nagyobb pontossággal mérje, s hogy körülbelül 1 milliárd objektumot katalogizáljon.
Az új térkép
A legfrissebb adatok kétmilliárd csillag helyét és mozgását mutatják be.
Az új térkép szerint Naprendszerünk pályája másodpercenként hét milliméterrel gyorsul a galaxis közepe felé – írja az MIT Technology Review.
Az adatok segíthetnek a csillagászoknak számos tudományos kérdés megválaszolásában, például abban, hogy miként alakult ki a Tejútrendszer, merre tart a Naprendszer és más csillagrendszerek, mennyire tágul az univerzum.
A Gaia korábbi adataival számították ki a Tejútrendszer térfogatát, s azt is, hogy hány Nap-szerű csillag körül keringhet a Föld-szerű bolygó.
Most újabb katalógust állított össze az adatok feldolgozásán fáradozó több száz csillagász alkotta konzorcium, még több, immár csaknem három évnyi megfigyelési adatot feldolgozva. A konzorcium tagjaként a ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) négy kutatója:
Molnár László, Plachy Emese, Szabados László és Szegedi-Elek Elza vettek részt a munkában.
Anthony Brown (Leideni Egyetem, Hollandia), a Gaia tudományos konzorcium vezetője elmondta, azt tervezték, hogy a munkát szeptemberre befejezik, de ez a járvány miatt nem valósulhatott meg.
Pontosabban tudjuk, hol vagyunk
A végül decemberre elkészült adatközlés már több mint 1,8 milliárd csillag pozícióit és fényességeit, valamint mintegy 1,5 milliárd csillag távolságait tartalmazza, bőven túlszárnyalva az előzetes várakozásokat.
Az új katalógusban a kutatók kiemelt figyelmet szenteltek a Nap száz parszeken, vagyis 326 fényéven belüli szomszédainak feltérképezésére.
A kihívást itt főleg a legkisebb, leghalványabb csillagok azonosítása jelentette: a szomszédaink többsége ugyanis apró kis vörös törpecsillag, ami kisebb távcsövekkel sem feltétlen látható. Az adatok alapos átvizsgálása után kiderült, hogy több mint háromszázezer csillag esik ebbe a térrészbe, nagyjából megtízszerezve az ismert csillagszomszédaink számát. De ha csak a körülbelül 80 fényéven (25 parszeken) belüli csillagok számát nézik, az is egy csapásra megduplázódott.
