Autó helyett kerékpár, spray helyett golyós deo

A közlekedés, az energiaipar és a nagyüzemi mezőgazdaság termeli a legtöbb ózonkárosító anyagot.

Az ózonréteget az ember nagymértékben károsítja a szennyezőanyag-kibocsátással.

Az ózonlyuk hatására túl erős UV-sugárzás jut el hozzánk, ami rákhoz, látáskárosodáshoz, más betegségekhez vezethet.

Hűtő és műtrágya

„Az ózonpajzsra kifejezetten veszélyes anyagok a klórozott-fluorozott szénhidrogének – HCFC –, más szóval a halogénezett szénhidrogének. Egyszeri kibocsátásuk után is még több száz évig a légkörben maradnak és komolyan hozzájárulnak az üvegházhatás erősödéséhez. Korábban például a hűtőgépekben használták őket. Nagy mennyiségben egészségkárosító hatásúak” – tudtuk meg Szegő Judit gyűjtése nyomán. Ő a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektjének vezetője. „A halonok a másik nagy csoport, amelyek az ózonréteget pusztítják. Olyan vegyületek ezek, amelyek halogénezett alkánokból állnak, és nem tartalmaznak hidrogént. Többek között a nagyüzemi mezőgazdaság évente 10 millió tonna dinitrogén-oxidot (N2O, kéjgázt) bocsát a légkörbe mű­trágyahasználat címen.”

Váltsunk kerékpárra!

„A halonok és a halogénezett szénhidrogének kiváltására fejlesztették ki a részben klórozott-fluorozott szénhidrogéneket, más néven hidrogénezett vagy lágy freonokat. Valamennyi ózonbontási potenciállal ezek is rendelkeznek, ráadásul szintén üvegházhatásúak, ezért nem jelentenek végleges megoldást. Míg az ózonpajzsban fogy, addig városaink levegőjében sajnos növekszik az ózon mennyisége. Az ózonszennyezettség miatt az EU-ban Magyarországon a harmadik legmagasabb az egy lakosra jutó átlagos élet­évvesztés. A talajközeli ózon fő forrása a közlekedés (45 százalék) és az energiatermelés (20 százalék), ezért a Levegő Munkacsoport arra kér mindenkit: egészségük érdekében legalább az ózon világnapján hagyják otthon autójukat – írja a világnap apropóján a szervezet.

Természetes anyagokkal

A Levegő Munkacsoport arra vonatkozóan is ad tippeket, hogy mit tehetünk háztartásainkban az ózonpajzs védelmében.

A mesterséges illatosítók minden típusa – spray, illatgyertya, elektromos párologtató, illatosító gél, füstölő – káros anyagokat bocsátanak ki, például benzolt és formaldehidet. Inkább használjunk természetes illóolajat, illatosítókat, mondjuk levendulát és golyós dezodort. A rovarirtókban lévő hatóanyagok nem csak a rovarok számára mérgezőek, egy részük rákkeltő tetrametrint tartalmaz. Inkább tegyünk az ablakokra szúnyoghálót vagy ragacsos rovarcsapdákat helyezzünk ki. A lakkok és lakk­lemosók illékony összetevői is veszélyesek lehetnek, de ma már kapható például acetonmentes körömlakklemosó is. Azok a gépkocsik pedig, amelyekben R1234yf hűtőközeggel üzemel az utastér hűtése, szintén környezetszennyezőek, mert az anyag bomlásakor hidrogén-fluorid keletkezik. Munkahelyi környezetben a régi fénymásológépek fokozott ózonkibocsátása jelenthet kockázatot” – értesültünk.