Az eredményekből egy minden vizsgált országot érintő, általánosan előforduló probléma rajzolódik ki: a válaszadók zöme nincs tisztában vagy bizonytalan abban, hogy mekkora ellenőrzése van a digitális jelenléte felett, vagy hogy mit tehetne, ha kezelni szeretné az online személyiségét.
A tanulmány, amelyben 11 ország több mint 8500 tizenhat évesnél idősebb internethasználója vett részt, komoly tévedéseket talált a válaszadók körében az online identitásuk feletti ellenőrzés vélt szintjét illetően, ugyanis a válaszadók jelentős száma tévesen úgy véli, hogy a közösségi médiás fiókok és posztok véglegesen törölhetők.
Mit nem kellene kedvelni?
Az, hogy milyen posztokat kedvelünk a közösségi médiában, erős hatással lehet a mások általi megítélésünkre. Az európai fogyasztók jellemzően tisztában vannak az online tevékenységeik esetleges következményeivel, és elmondták, hogy egyes témák kockázatosabbak és lázítóbbak bizonyultak másoknál, sőt potenciálisan még a megítélésüket és az álláskilátásaikat is befolyásolták.
A fogyasztók 38 százaléka szerint a fogyatékkal élőket lekicsinylőnek ítélt posztok lehetnek a legkárosabbak valaki álláskilátásaira vagy kapcsolataira nézve. Mindeközben háromból egy válaszadó (34 százalék) azt mondta, hogy a koronavírus-vakcina ellenes posztok megosztása vagy a transzellenes nyelvezet használata (32 százalék) ugyancsak hatással lehet a karrierlehetőségekre.
A teljes cikket ITT érheti el.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
