Kevesebb sört isznak a magyarok, mint korábban

Kevesebb sört isznak az emberek Magyarországon, ahogy egyébként több európai országban is. Továbbra sem tudja elérni a hazai sörpiac a koronavírus-világjárvány előtti szintet – írja az Origo.

 A legfrissebb adatok szerint az idei év első négy hónapjában az öt legnagyobb magyarországi sörgyártó 4-8 százalékkal kevesebb sört készített, mint 2020 előtt. Az első négy hónapban a hordós sör forgalma pedig mindössze 77 százaléka volt a járvány előttinek. Viszont van két jó hír is a sörrel kapcsolatban: az egyiknek a sörgyártók örülnek – a drágább söröket veszik inkább. A másik fontosabb, mert az embereket érinti: nem dolgozik kevesebb ember a sörgyártásban, mint korábban, nem veszítették el az emberek az állásukat – derül ki a cikkből.

Tavaly az év egészében a Magyarországon jelen lévő öt legjelentősebb sörgyártó (Borsodi Sörgyár Kft., Carlsberg Hungary Kft., Dreher Sörgyárak Zrt., Heineken Hungária Zrt. és Pécsi Sörfőzde Zrt.) együttes értékesítése

6,370 millió hektoliter volt, ami ugyan 3,1 százalékkal meghaladta a 2020. évit, de 4,7 százalékkal elmaradt a 2019. évitől

– közölte a napokban a Magyar Sörgyártók Szövetsége. A hazai termelés 5,568 millió hektoliter volt tavaly, 3,5 százalékkal magasabb az előző évinél, de 5,9 százalékkal kevesebb a 2019. évi 5,915 millió hektoliternél.

Idén sem érheti el a sörfogyasztás a járvány előtti szintet

Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója az első négyhavi adatokat úgy értékelte:

Azok alapján valószínűtlen, hogy az iparág teljesítménye 2022 egészében elérné a járvány előtti szintet, inkább az látszik, hogy a gyártás nehézségekkel küzd.

Úgy vélte, ennek lehetnek beszerzéssel kapcsolatos okai, és összefügg a gyártási költségek emelkedésével is.

Békefi Gábor, a Dreher Sörgyárak vezérigazgatója – a Magyar Sörgyártók Szövetsége fennállásának 30. évfordulóján, néhány nappal ezelőtt rendezett panelbeszélgetésen – szintén úgy fogalmazott, hogy a Covid-válság előtti 2019-es szintet az idén sem lehet megközelíteni. Annak ellenére sem, hogy a nyári hónapokban hagyományosan megnő a sörök értékesítése. Kitért arra is, hogy az éttermeket, kocsmákat, kisvendéglőket és szállodákat magában foglaló HoReCa-szektorban a korlátozó intézkedések feloldását követő újranyitás hatására csökkent a kiskereskedelmi sörértékesítés.

Fontos kérdés lehet, hogy várható-e a magyarországi sörpiacon is a németországihoz hasonló jelentős áremelés.

Ezzel kapcsolatban Kántor Sándor – szintén az előzőleg említett panelbeszélgetésen – kifejtette: piaci forrásokból és tagvállalataiktól származó információkból tudják, hogy a gyártás költségei jelentősen nőttek az elmúlt nyolc hónapban, ami érinti a termelés és forgalmazás teljes szerkezetét: az alapanyag, az energia, a szállítás és a munkaerő költségeit is. Az, hogy az egyes vállalatok hogyan fognak erre reagálni, és a költségnövekedésből mennyit kénytelenek áthárítani a fogyasztóra, jelentősen függ az adott cég lehetőségeitől – írják.

Fotó: KSH/MTI

Egyre népszerűbbek a prémium- és az alkoholmentes sörök

A hazai piaci tendenciákat tekintve ugyanakkor érdekesség, hogy miközben összességében csökkent a sörfogyasztás Magyarországon.

Az első négy hónapban folytatódott a szuperprémium és prémium sörök előretörése, forgalmuk a tavalyi bázishoz képest 20-30 százalékkal nőtt.

Ezzel a prémium kategória már a teljes forgalom 30 százalékát adja. Marcin Burdach, a Carlsberg Hungary ügyvezető igazgatója szerint mindenképpen előremutató, hogy a prémiumtermékek már ilyen magas piacrészt tudhatnak a magukénak.

Emellett egyre népszerűbbek az alkoholmentes sörök is, amelyek magyarországi bolti eladásában két számjegyű növekedést regisztrált a NielsenIQ kiskereskedelmi indexe tavaly márciustól idén februárig: a vizsgált 12 hónapban 13,5 milliárd forintot költöttek ezekre a termékekre a hazai fogyasztók, ami 16 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Mennyiségben is hasonló mértékű forgalomgyarapodás látszik: 15 százalékkal nőtt ezeknek a termékváltozatoknak a mennyiségi értékesítése, elérve a 300 ezer hektolitert – olvasható a cikkben.

A Magyarországon működő legnagyobb sörgyártók az elmúlt harminc évben jelentős fejlődésen mentek keresztül, amit az is jól mutat, hogy a magyar élelmiszerágazaton belül a sörgyártásnak meghatározó szerepe van, különös tekintettel az ellátás- és a foglalkoztatás biztonságára.

Ez utóbbival kapcsolatos pozitív fejlemény, hogy

a söriparban dolgozók száma a pandémia alatt nem csökkent: 2021 végén az öt legnagyobb magyar gyártó 1620 embert foglalkoztatott közvetlenül,

ami enyhe növekedés a 2020. évi 1611 fős és a 2019. évi 1576 fős állományhoz képest.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)