Két csoportra osztottak 70 várandós kismamát, az egyik tagjait arra kérték, 20 perccel az ultrahangvizsgálat előtt vegyenek be egy porított kelkáposztát tartalmazó kapszulát, a másik csoportnak pedig sárgarépa-kapszulát adtak. Mást a nők a vizsgálat előtt nem ehettek, valamint bevontak a kutatásba 30 olyan várandóst is, akik nem kaptak semmilyen ízesítésű kapszulát.
Az ultrahangon a magzatok arckifejezését vizsgálták a terhesség 32. vagy 36. hetében. Azt fedezték fel, hogy a keserű kelkáposztás ízre reagálva kétszer olyan gyakran fordult elő sírásra hasonlító grimasz, mint a sárgarépás vagy a semleges ízre.
Kimutatható volt az is, hogy az édeskés ízű sárgarépa-kapszula szintén nagyjából kétszer olyan gyakorisággal váltott ki inkább nevetésre emlékeztető arckifejezést a magzatokból.
Benoist Schaal, a kutatócsoport egyik munkatársa szerint meglepő volt, hogy ennyire egyértelmű eredmények születtek. A vizsgálat alapján kimondható, hogy amikor a várandós nő még be sem fejezte az étkezést, a magzat máris érzi és észleli, hogy az anyja mit evett.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
