Jövőre hajtanak végre először méhtranszplantációt egy ausztrál nőn

Az ausztrál, Új-Dél-Walesből származó nő lehet az elsők között az egyik, akin méhtranszplantációt végeznek el Ausztráliában a Sydney-i Royal Nőkórházban mérföldkőnek számító kutatása részeként. A 29 éves Kirsty Bryant műtétjét jövő év elejére tűzték ki, 53 éves édesanyja, Michelle méhét fogja megkapni.

A transzplantációra váró nők közé tartoznak a Mayer-Rokitansky-Kuster-Hauser-szindrómában szenvedők is, akik hiányzó, vagy alulfejlett méhhel vagy női nemi szervekkel rendelkeznek. Körülbelül ötezer nőből egy születik ezzel a rendellenességgel. Más jelöltek azért várnak transzplantációra, mert műtéti úton távolították el méhüket méh- vagy méhnyakrák miatt, avagy szülési komplikációk következtében.

Persze léteznek egyszerűbb módszerek is, mint például az örökbefogadás vagy a béranyaság, de rengeteg nő vágyik arra is, hogy maga hordja szíve alatt saját gyermekét

– mutatott rá a szülésznő.
 

A transzplantátumokat később eltávolítják

A világ első sikeres méhátültetését 2012-ben, Svédországban Mats Brännström professzor hajtotta végre, aki 2023-ban Sydneybe fog utazni, hogy felügyelje a Sydney-i Royal Nőkórház transzplantációit.

Dr. Deans a méhátültető műtétekkel kapcsolatban  megjegyezte, hogy míg a donorokból akár tíz órán keresztül tart eltávolítani a szervet, addig az átültető műtétek két–négy órán keresztül tarthatnak. „Egy donor esetében a szerv kivétele jóval bonyolultabb, ugyanis a szervet körülvevő véredényeket is ki kell műteni vele együtt” – világított rá a nőgyógyász.
 

Kirsty Bryant esetéhez hasonlóan gyakran idősebb a donor, mint a várományos, de hormonkezeléssel termékeny marad a méh. Fotó: Flickr

Dr. Deans hozzátette, ha egy donor idősebb, akkor jobb, ha már elérte a menopauzát vagy öt éven belül elérné azt. Egy idősebb nő méhe megfelelő hormonkezeléssel képes egészséges csecsemőt világra hozni. „A méh nagyon jól tud funkcionálni, ha megkapja az ehhez szükséges hormonokat” – szögezte le.

Mind a donort, mind a befogadót átvilágítják és a kórházi etika szerint fogadják be az eljárásba. „Szervadományozásnál felmerül az erkölcsi dilemma, hogy a két, műtétbe bevont emberből csak az egyik jár jól” – fejtette ki Dr. Deans.

A befogadóknak immunszuppresszánst kell szedniük, hogy szervezetük ne lökje ki magából az átültetett szervet. A gyógyszerek azonban mellékhatásokkal járnak, így 

a méhátültetés általában átmeneti jellegű. Minden olyan átültetett méhet eltávolítanak, amellyel már egy vagy két gyermek megszületett.

„Ez a tény megkülönbözteti a többi transzplantációtól, de így is általában öt évig tart, ami elegendő idő a gyermeknemzéshez” – ismertette a nőgyógyász.
 

Csodálatos ajándék

A Sydney-i Royal Nőkórház kutatási projektjét öt évre tervezik olyan ausztrál intézményekkel, mint a Westmead, Blacktown, Campbelltown and Prince of Wales kórházak. Dr. Dean legfőbb célnak azt jelölte meg, hogy a jövőben lehessen a méhátültetést önálló termékenységi kezelésként is felajánlani még több páciensnek.

„Végig kell menni a kutatási és kísérletezés útján, hogy a végén bizonyíthassuk a procedúra érdemlegességét” – szögezte le a szülésznő. Svédországban Brännström professzor és csapata kibővítette a kutatás területét és a kezelési központot létesítenek Skandináviára vonatkozóan.

Hat embriót tárolnak Sydneyben Kirsty Bryant részére, miközben édesanyjával várják a jövő évben esedékes műtétet.

Édesanyám csodálatos ajándékot ad nekem. Hihetetlenül nagylelkű, mindig is miatta akartam anya lenni

– mondja Kirsty Bryant.
„Nem fog jobb anyává tenni, ha magam hordom ki a gyermekemet. De egyszer legalább szeretném érezni, ahogy mozog és rúg a bennem növekvő élet. Csak esélyt szeretnék arra, hogy ezt megéljem.”  
 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Flickr)