Gróf Bethlen István miniszterelnök nyilatkozik május 24-én az MTI-nek a jóvátételi bizottság párizsi döntése után. Úgy véli, a testület a „határozatát elnöki döntéssel hozta meg, amennyiben az olasz–angol javaslattal szemben egy, az eredeti francia–kisantant javaslattól egyes pontokban eltérő javaslat tétetett és ez emeltetett az elnök által határozattá.” A kormányfő szerint ugyanis a francia–kisantant javaslat első szövegváltozatában azt tartalmazta, hogy a hazánk által felvett kölcsön egy része reparációs, azaz jóvátételi célokra legyen fordítva. Az új előterjesztésből azonban ez a rész kimaradt, ami az eredeti verziónál előnyösebb számunkra. A másik lényeges eltérés az olasz–brit javaslathoz képest: „ama propozíció helyett, hogy Magyarország kölcsön-ügye a Népszövetség pénzügyi bizottsága elé utaltassék, a meghozott határozat szerint a jóvátételi bizottság fog egy komissziót Magyarországra azonnal kiküldeni és ennek a bizottságnak teszi feladatává azoknak a kérdéseknek a megoldását, amelyek az olasz–angol javaslat szerint a Népszövetség pénzügyi bizottságának a feladatát képezték volna.” Bethlen hangsúlyozza: a bizottsági határozat többi része nem jelent újdonságot, hisz azok a békeszerződésből következnek és amúgy folyamatban vannak. Összességében tehát pozitívnak értékeli a miniszterelnök a jóvátételi bizottság döntését, mivel az „kedvezőbb Magyarországra nézve, mint az eredeti francia–kisantant javaslat. Nem kötelez arra, hogy az esetleg felveendő kölcsön egy részét reparációk fizetésére fordítsuk, bár ha az olasz–angol javaslat emeltetett volna határozattá, valószínű, hogy a kölcsön-ügy elintézése simábban és gyorsabban lett volna lebonyolítható. A kormány tehát akciójának sikeres befejezése érdekében a meghozott határozat alapján további lépéseket fog tenni.”
A Pesti Hírlap cikke szerint Bethlen az Egységes Párt klubhelyiségében is megjelent, ahol, amikor gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és Nagyatádi Szabó István agrárminiszter társaságában belépett a terembe, „a párttagok percekig tartó, lelkes éljenzéssel és tapssal köszöntötték”. A miniszterelnök beszámolójában úgy foglalt állást: „A belső politikában nyugalomra, békére és tökéletes rendre kell törekednünk. Higgadt, józan és mérsékelt politika, amely a konszolidációt biztosítani tudja, növelni fogja tekintélyünket és súlyunkat kifelé is. Óvakodnunk kell mindenféle kalandos kísérletezésektől és önuralmunkat meg kell őrizni. Ha ezeket a szempontokat gondosan megtartjuk, akkor az ország talpra fog állni, akkor bátran bízhatunk az ország jövőjében.”