A Petry Zsolt-botrány és a Nyugat „normája”: ha nem válsz ultraliberálissá, akkor neked véged

Hallja meg Európa, és vitatkozzon róla!

03 January 2019, Berlin: Zsolt Petry, goalkeeper trainer, at the training start of the Hertha BSC team. Photo: Britta Pedersen/dpa-Zentralbild/dpa (Photo by BRITTA PEDERSEN / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP) Fotó: AFP/BRITTA PEDERSEN

(Zárójeles megjegyzésem: kérem, hogy a fősodratú nyugati értelmiség az összes Voltaire-szobrot döntse le, hiszen a korábban általuk bálványozott felvilágosodás kori filozófus azt merte mondani, hogy „nem értek egyet önnel, de mindent meg fogok tenni azért, hogy elmondhassa a véleményét”.)

Mindezen túl az egész Hertha-botrányban az a legriasztóbb és legfélelmetesebb, hogy a nyugat-európai futball- és más kluboknál olyan etikai kódexet iratnak alá a szerződtetett játékosokkal, amely egyetlen világnézet elfogadására kötelezi őket. Vagyis akkor érvényesülhetsz mint sportoló a végtelenül szabad Nyugaton, ha egy az egyben elfogadod a globalista, multikulti, LMBTQ- és migránspárti világnézetet. Ha nem, nem kapod meg az állást. Ha vállalod a feltételeket, de később más véleményt hangoztatsz, ki vagy rúgva még aznap.

És ez ma már természetesen nemcsak a végtelenül toleráns és szabad profi kluboknál van így, hanem a globális gigacégeknél is. Ha nem követed a vállalat értékrendjét, például nem mész el az épp aktuális LMBTQ-felvonulásokra, akkor nemsokára kiutálnak a cégtől. Nemrég a Coca-Colánál indítottak el egy akciót Legyél kevésbé fehér! címmel. És ez már nem más, mint a fősodorral szemben fellépők kiéheztetése, ellehetetlenítése. Ez már vérre megy!

A XXI. században Nyugaton a gigacégek és globális pénzintézetek kívánják átvenni az uralmat a nemzetállamok és a nemzeti társadalmak felett, többek között a munkavállalók értékrendjének előírásával. Eddig a domináns értékrendről, létmódról a társadalmak és az államok döntöttek választások útján, a többségi akarat szerint. A szép új XXI. századi világban viszont meg nem választott transznacionális cégek akarják diktálni az értékrendet és az életmód normáit, a gondolkodást.

A Petry-botrányban, mint cseppben a tenger, mindez jelen van. És jelen van az új Nyugat is.

Álljon itt, a végén Bereményi Géza és Cseh Tamás Mélyduma keringő című dalából egy rövid részlet:

„Ó, a nyugat, a nyugat! / Szép nyugat, szép vadnyugat! / Rég ajánlom én / s lám itt van szegény / Ó, én szegény ki hazám! / Már nem ajánlanám / Nem ez volt a cél / Állkapcsa acél.” „Hé, magyarok, magyarok! / A koncept már régen halott.”