De azért mégis, tegyünk néhány villámgyors megjegyzést John McCain szenátor teljesítménye kapcsán.
Nos, ez a teljesítmény nem volt kiemelkedő.
Megállapításai pedig finoman szólva nem voltak hibátlanok. Vegyük sorra.
1. McCain azt mondta, hogy megérti a magyar demokrácia működésével kapcsolatos aggodalmakat, annál is inkább, mert ezek közül néhány aggodalom különösen súlyos.
Tisztelettel kérdezem, nem tájékoztatta senki arról a szenátort – aki azért mégiscsak tájékozottabb, mint a nemsokára hazánkba érkező új amerikai nagykövet asszony, Colleen Bradley Bell –, hogy az Európai Parlament leállította a tervezett monitoring-eljárást Magyarországgal szemben, hogy az Európai Bizottság tudomásul vette a magyar kormány egyes demokratikus intézményekkel kapcsolatos korrekciós lépéseit, hogy a Velencei Bizottság és az Európa Tanács nem emelt kifogást a választási törvénnyel szemben stb. Vagyis tisztában van vele, hogy amikor ilyeneket mond, akkor kizárólag a bal- és balliberális hazai és nemzetközi sajtó véleményét pufogtatja? S tisztában van vele a volt elnökjelölt szenátor, hogy kampány idején ilyen egyoldalúan az egyik politikai oldal érveit és vádjait visszhangozni nem méltó az Egyesült Államok szenátorához?
2. McCain azt állítja: a legjobb mód, hogy az egész világ (!) meggyőződjön a magyar demokráciáról, az, hogy „tiszteletben álló és objektív nemzetközi csoportok vannak jelen az országban, hogy megfigyeljék a választásokat”.
Erre lehetne durvábban is válaszolni, de nem teszem. Csak annyit mondok: McCain egyáltalán érti azt, hogy ezzel vérig sérti az országunkat? Szerintem nem érti. És ez kár. Pedig bizonyára hallott arról, hogy az utóbbi években olyan országokba küldtek külön megfigyelőket – hiszen „rendes” EBESZ-megfigyelők nálunk is lesznek, de ő nyilván nem erre gondol –, mint Honduras, Kazahsztán, Ukrajna, Kongó, Zimbabwe. Ide sorol minket? És milyen tények alapján? Ne vicceljünk már, ha lehet.
3. A német megszállás tervezett emlékművével kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: „Ha úgy tűnik, hogy ez az emlékmű valamilyen módon jóváhagyása annak, ahogyan Németország viselkedett ebben az országban és azok viselkedésének, akik együttműködhettek Németországgal, akkor az embereknek világszerte, különösképpen a zsidó közösségbeli barátainknak minden okuk megvan arra, hogy megsértődjenek.”