Idáig meglepően keveset beszéltünk arról a lényeges tényről, hogy korábban az unión belül a tőketöbbletet a fogyasztási növekedés okozta, nem pedig a banktőke növekedése. Ezért is jelent akut problémát az adósságok visszafizetése. A másik az árversenyképesség meredek lejtőre kerülése. Az egyetlen ország, ahol ezt sikerült megfékezni, Írország – tette hozzá. „Remélhetőleg a csütörtök hajnalban Brüsszelben elfogadott feltőkésítés a stressztesztek sikereivel együtt képes lesz megnyugtatni a piacokat. Azonban az elhibázott fiskális politikák évtizedét most meg kell fizetnünk.”
A válság kezdetéről elmondta, háromhavonta dőlt egy „dominó”, a válságkezelés így nem tűrt halasztást. A fenntarthatatlan növekedés veszélyét fel kellett ismerni, ez vezethet ugyanis a versenyképesség javulásához. Európa a 70-es évekig a leggyorsabban felzárkózó régiónak számított, azóta viszont a stagnálás a jellemző. Annak érdekében, hogy ezt a folyamatot visszafordítsuk, komoly reformokra lesz szükség – hangsúlyozta Székely.
„Az új generációk a legnagyobb vesztesei a válságnak”
Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatási biztosa szerint az EU történetében jelentős horderejű döntés született tegnap Brüsszelben, mely követi azt az útitervet, amelyet az EU bizottsága is elfogadott. A foglalkoztatási biztos elmondása szerint ez öt elemből tevődik össze.
„A görög helyzetet rendezni kell” – kezdte ezen pontok felsorolását a foglalkoztatási biztos. Államadósságuk értéke messze nem áll összhangban a növekedési potenciáljukkal. Ha ezt nem lehet megnövelni, más megoldás kell. A tegnapi döntés is ezt támasztotta alá. Rendezni kell a pénzügyi stabilitáshoz szükséges intézményeket is. Ezeket meg kell erősíteni, ki kell bővíteni Andor elmondása szerint. Később hozzátette, hogy az általános bizalom helyreállítására ez döntés komoly hatással lehet az unión belül.
„Paradigmaváltásra van szükség”
Andor kiemelte, hogy a költségvetési politikák összehangolására van szükség az unión belül. „Ne csak az államadósság GDP-hez mért arányára és a költségvetési hiányra kelljen tekintettel lenni” – mondta a költségvetési biztos, aki szerint ezt a nézetet kell bővíteni, továbbá létre kell hozni a gazdasági kormányzás hátterét. Az elmúlt négy évben kialakult válság elmélyült, s vizsgálni kell, hogy milyen tételeket hordoz. Andor szerint gazdasági, szociális, politikai és elméleti következményekkel is számolni kell. Új megoldásokra van szükség, másképpen kell értelmezni a folyamatokat.
Szerinte komoly paradigmaváltásra van szükség. A döntéshozatal folyamata nem megfelelő, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy az unió gazdaságilag és szociálisan egyaránt megosztottabbá vált. Ugyan korábban megkezdődött a kilábalás, visszatért a növekedés és a foglalkoztatottság bővülése, de ezek az uniós átlagok jóval nagyobb különbségeket takarnak Andor szerint. 2011-ben láthattuk, hogy súlyos szociális következményeket hordoz magában a munkanélküliség problémája. Ennek hatásaként említette a görög sztrájkokat, valamint az angol nagyvárosok zavargásait.
A munkaerőpiacra három trend vált jellemzővé a költségvetési biztos szerint. A válság következtében nőtt a strukturális munkanélküliség – több mint egy éve munkanélküliek. Nőtt a rossz minőségű munkahelyek száma – határozott idejű szerződések, szerény javadalmak és jogok.
Andor a harmadik és talán egyik legfontosabb pontként az ifjúsági munkanélküliség jelentős megnövekedését említette. A költségvetési biztos szerint az „új generációk a legnagyobb vesztesei a válságnak”. Az unióban 21 százalékos a munkanélküliségi ráta a fiatalok körében, míg a legsúlyosabb helyzetben Spanyolország van: a déli országban 40 százalék feletti a munkanélküli fiatalok aránya.
Három kérdésre válaszoltak
A fórumra meghívott vendégek a kávészünet után három kérdésre válaszolhattak. Arra, hogy életben marad-e az euró, elsöprő többséggel nyomtak igent, a megjelentek 68 százaléka viszont nem bízik abban, hogy Magyarország 2018-ig csatlakozik majd az eurózónához. Hogy a 2012-es év recessziót hoz-e Európának, nem dőlt el, a hallgatóság fele-fele arányban osztozott a pozitív és negatív voksokon. Nagy Mohácsi Piroska, az EBRD stratégiai igazgatója ehhez csupán annyit tett hozzá: az Európai és Újjáépítési Fejlesztési Bank prominensei a legutóbbi ülésen hasonló eredményre jutottak, prognózisuk szerint az uniós gazdaság stagnálása várható jövőre.
