Kiemelte: az élelmiszer-termelés felértékelődik, a termőföldet nem alternatív energia előállításához kell felhasználni. A nemzetek biztonsága manapság attól is függ, hogy szabadon rendelkeznek-e erőforrásaikkal, garantálni tudják-e az élelmezést, az élelmezésbiztonságot, a környezetbiztonságot, és sokat számít az is, hogy kinek a kezében van a termőföld, a vízbázis, az ellátási eszközök – fejtette ki az államtitkár.
Az államtitkár kitért arra, hogy a nemzeti vidékfejlesztési stratégia – a társadalmi egyeztetést követően – a kormány számára előterjeszthető fázisba jutott. A dokumentum is az egészséges és biztonságos élelmiszerek előállítását emeli ki.
A vidékfejlesztési stratégiában hangsúlyosan van jelen a helyi gazdaság, a helyi élelmiszer-feldolgozás erősítése. Példaként említette, hogy a közétkeztetést összekapcsolják a helyi mezőgazdasági termeléssel. Az egészségügy 430 milliárd forintot költ közétkeztetésre, ezzel a közpénzzel a helyi mezőgazdaságot lehetne erősíteni – tette hozzá.
Ángyán József szólt arról, hogy a Kárpát-medence mezőgazdasága képes több mezőgazdasági terményt, terméket, árut előállítani, mint amennyit elfogyaszt, és jelentős exportra is.
Nem tömegben kell a mezőgazdaságnak gyarapodnia, hanem értékben, minőségben – nyomatékosította az államtitkár, aki szerint olyan rendszereket kell megvalósítani, olyan ágazatokat kell fejleszteni, amelyek sokak számára munkát, megélhetést adnak, és stabilizálják a vidék gazdaságát, társadalmát.
Ángyán József szólt arról is, hogy az Új Magyarország vidékfejlesztési program európai uniós forrásainak mintegy harmadát a fizikai tőke fejlesztésére – többnyire nagyberuházásokra, iparszerű telephelyek rekonstrukciójára – költötte az előző kormány. Miközben mintegy 300 milliárd forint forrást használtak fel erre a célra, 3400 fővel csökkent a mezőgazdasági foglalkoztatási kapacitás, és szűk pénzügyi csoport érdekei mentén fektetett be közpénzt az állam – tette hozzá az államtitkár.
Az állami földek hasznosításával a kis-, közepes és családi mezőgazdasági modellek kialakulását, a vidék társadalmi stabilizálását, a foglalkoztatást, a helyben lakó családok erősítését kívánják elősegíteni. A mezőgazdaság a privatizáció során elveszítette vertikumait. Újra kell építeni a mezőgazdasági vertikumokat, meg kell fordítani a város és vidék kapcsolatát, az élelmiszer-ellátás jelenlegi gyakorlatát, először a helyi, majd az országos igényeket kell kielégíteni, ezt követően lehet exportálni – jelentette ki az államtitkár.
Kérdésre válaszolva Ángyán József elmondta: a magyar termék fogalmában rendet kell tenni. Jelenleg magyar terméknek számít az az áru is, amelynek előállításában egy műveletet végeztek Magyarországon. A minisztérium magyar termékről szóló rendelete azért jön ki lassan, mert komoly érdekeket sért, terveik szerint magyar termék csak az lehet, amelyet magyar alapanyagból Magyarországon állítottak elő.
Az elhangzott kérdésekre reagálva Ángyán József elmondta: az Új Magyarország vidékfejlesztési programban 2007–2013. közötti időszakban rendelkezésre álló 1400 milliárd forint 80 százalékát az előző kormány elköltötte. A még szabadon mobilizálható 200-250 milliárd forintból olyan élelmiszer-ipari beruházásokat is támogat majd a tárca, amelyek értékhatára alacsonyabb lesz az eddigieknél, ezzel lehetővé teszik, hogy a kisebb vállalkozások is pályázhassanak, fejlesztési forrásokat szánnak a helyi piacok erősítésére, a hangyatípusú szövetkezés támogatására.
Kérdésre válaszolva Ángyán József közölte: az állami termőföldek hasznosításával meghatározott célcsoportot, köztük a helyben lakó családokat is segítik, és tavasszal várhatóan elindult a demográfiai földprogram is.
origo.hu
Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban
