Az alapvetően exportorientált német gazdaság lendületét azonban az idei első negyedévben még érzékelhető „külgazdasági fékerő tartja majd vissza”, de „tavaszra a ciklikus tényezők növekedésösztönző hatása kerekedik felül” – írta a német jegybank hétfőn közzétett február havi jelentése.
A tavalyi negyedik negyedévben a német gazdaság teljesítménye a 2009-es válságév óta első alkalommal csökkent. Az október–decemberi negyedévben a GDP ár-, szezonális és naptári hatásoktól megtisztítva 0,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest – az elemzői várakozásoknál kissé gyengébb mértékben. A német gazdasági növekedés kilátásai „az utóbbi időben számottevően javultak” – írták a Bundesbank jelentésének készítői, akik szerint az építőipari kereslet élénk növekedése belátható időn belül erőteljes lökést ad a gazdasági növekedésnek.
A lakossági fogyasztás a tavalyihoz hasonlóan az idén is jelentős mértékben hozzájárul majd a gazdasági növekedéshez. „Fontos szempont a kedvező fogyasztói hangulat megvédése.” A stabil munkaerő-piaci helyzet biztonságot nyújt a fogyasztóknak. A rekordalacsony 1,0 százalékos irányadó eurókamat sokkal inkább a beruházásoknak kedvez, mint a megtakarításoknak – áll az előrejelzésben.
Tavaly ismét vonzó befektetésekké váltak az ingatlanok. Az emelkedő kereslet feltornászta az árakat: a lakóingatlanok átlagára az év folyamán 5,5 százalékkal emelkedett. „Az újraegyesítést követő kilencvenes évek eleji gazdasági fellendülés óta első alkalommal kíséri markáns lakáspiaci áremelkedés a konjunkturális fellendülést.”
A Bundesbank szakértői feleslegesnek tartanak Németországban bármiféle milliárdos konjunktúraélénkítő programot, mivel azt „a konjunkturális kilátások egyáltalán nem indokolják”. A német gazdaság saját erejéből is képes túltenni magát az átmeneti gyenge fázison, mégpedig legkésőbb az idén tavasszal. „A kilátások az utóbbi időkben számottevő mértékben javultak.” A Bundesbank szerint konjunktúraélénkítő állami beavatkozást még egy jelentősebb lassulás sem tenne indokolttá.
