Christine Lagarde azt mondta, az IMF-nek vannak feltételei a hozzájárulást illetően: nemcsak a görög kormány eddig vállalt kötelezettségeinek teljesítését fogja szigorúan ellenőrizni, hanem arra is nagyon fog figyelni, hogy maga az euróövezet mennyi pénzt szán az adósságválság leküzdésére. Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) néven ismert, 500 milliárd eurót előirányzó állandó válságkezelési rendszer bővítése lesz többek között a március elején tartandó uniós csúcstalálkozó egyik fő témája.
Az IMF szakértői úgy látják, hogy ez a pénz nem lesz elég arra, hogy a válságot fenntartható módon rendezni lehessen, ezért a válságalap emelését szorgalmazzák, mintegy feltételeként annak, hogy további összegekkel járuljanak hozzá a második görög mentőcsomaghoz.
Az első, 110 milliárd eurós görög mentőcsomagnak nagyjából a 30 százalékát állta az IMF.
A németek támogatják majd az új csomagot
A német pénzügyminiszter szerint a Bundestag, a német parlament alsóháza megszavazza az új görög mentőcsomagot. Wolfgang Schäuble az euróövezeti pénzügyminiszterek kedden hajnalban véget ért ülését követően a Deutschlandfunk német közszolgálati rádióadónak azt mondta: erősen bízik abban, hogy a berlini konzervatív–liberális kormánykoalícióban sikerül többséget szerezi a 130 milliárd eurós, újabb görög pénzügyi támogatási programhoz.
Hangsúlyozta: a döntés senkinek sem könnyű, de az Athén számára összeállított program érdemes a támogatásra. „Nyugodt szívvel vállaljuk a felelősséget érte” – mondta a német pénzügyminiszter. A program végrehajtásához valamennyi euróövezeti tagállamban meg kell szerezni a törvényhozás hozzájárulását. A Bundestagban február 27-én tartják a vitát és a szavazást a programról.
A Bundestag eddig az összes hasonló programot megszavazta, Angela Merkel kancellár azonban mindig egyre nehezebben szerezte meg az úgynevezett kancellári többséget, vagyis a kormány javaslatának elfogadáshoz szükséges szavazatmennyiséget a kormányoldalról, mindenekelőtt azért, mert egyre nagyobb a lakossági elégedetlenség az euróövezeti válság kezeléséből Németországra háruló terhek növekedése miatt. Ugyanakkor a különböző mentőcsomagok és eszközök – mint például az EFSF ideiglenes válságkezelő rendszer – támogatása a német parlamentben egyszer sem volt kétséges, mert az ellenzék nagy része is rendre megszavazta a vonatkozó előterjesztéseket.
Továbbra is kérdéses az EU tagság
Több feltételezett tényező megvalósulásától is erőteljesen függ a kedden elért görög segély-megállapodás adósságráta-céljának elérése, és változatlanul kérdéses még az is, hogy Görögország az euróövezet tagja maradhat-e – vélekedtek a kedd hajnali egyezségről adott értékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.
A Commerzbank közgazdászai által a keddi megállapodás részleteinek figyelembevételével kiszámított adósságpálya-modell azt mutatja, hogy ha a hazai össztermékhez (GDP) mért elsődleges – vagyis a kamatkötelezettségek kiszűrésével számolt – görög államháztartási többlet a 2020-ig terjedő időszakban évente átlagosan csak 0,5 százalékponttal alacsonyabb az egyezményben feltételezettnél, a GDP-arányos görög államadósság-ráta 2020-ban 125 százalék lesz a 120,5 százalékos cél helyett.
A Commerzbank szakértőinek számításai szerint ha az éves görög GDP-növekedés csak 0,5 százalékponttal marad el a várt ütemtől a 2020-ig terjedő időszakban, akkor az államadósság-ráta 127 százalékos lesz abban az évben.
A ház szerint igaz ugyan, hogy Görögország „masszív” adósságcsökkentéshez jut, a fenti számítások azonban azt mutatják, hogy az ország számára hosszú távon még ennek a csökkentett adósságtehernek az elviselése is nehéznek bizonyulhat átfogó reformok végrehajtása nélkül. A Commerzbank elemzői szerint jelentős az esélye annak, hogy az év második felében a reformok elmaradása miatt „ingerültté váló” EU leállítja a Görögországnak szánt kifizetéseket.
„A függetlenség megalázó elvesztése”
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak keddi kommentárja szerint ha további akadályok nem merülnek fel – és a ház szerint ez „nagyon kérdőjeles” –, akkor Görögország elkerülheti a törlesztésképtelenné válást március 20-án, amikor lejár egy 14,4 milliárd eurós kötvényadósság.
A cég londoni elemzői azonban „a függetlenség megalázó elvesztésének” nevezték a kedd hajnalra elért egyezség feltételrendszerének azon pontjait, amelyek alapján Görögországnak pénzt kell elkülönítenie egy csak meghatározott célú kifizetések teljesítésére használható számlán – úgynevezett escrow számlán – az adósságtörlesztés elsőbbségének biztosítására, és vállalnia kell, hogy a nemzetközi hitelezői trojka, vagyis az euróövezeti tagállamok, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) fokozott felügyelet alá veszi a görög reform-erőfeszítéseket.
A Capital Economics elemzőinek előrejelzése szerint mindemellett az előírt rendkívüli megszorítások hosszú ideig recesszióban tartják majd a görög gazdaságot, és e recesszió miatt meghiúsulhatnak az adósságcsökkentő erőfeszítések, ráadásul a lakossági felháborodás is egyre nagyobb.
A Capital Economics londoni közgazdászai mindezt egybevetve változatlanul azzal számolnak, hogy Görögország még az idén elhagyja az euróövezetet.
Londoni pénzügyi elemzők már a keddi megállapodás előtt is valószínűtlennek tartották a kijelölt görög adósságráta-csökkentési ütem elérhetőségét.
További adósságátrendezésre és pénzügyi segítségre szorulhatnak
A Moody's Analytics – a hitelminősítői és pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző Moody's Corporation cégcsoport londoni gazdaságelemző részlege – befektetőknek összeállított, minap Londonban ismertetett átfogó helyzetértékelésében „irreálisnak” nevezte azt a várakozást, hogy a hazai össztermékhez mért görög államadósság-ráta 2020-ig 120 százalék környékére csökkenhet. A ház londoni szakértőinek számításai szerint ehhez arra lenne szükség, hogy a görög államháztartás 2014-2016 között évente a GDP-érték 4,5 százalékának megfelelő elsődleges többlettel zárjon.
A Moody's Analytics londoni közgazdászai szerint ez „drámai” változás lenne, tekintettel arra, hogy Görögország államháztartási egyenlege 2010 egészében még 5 százalékos GDP-arányos elsődleges hiányt mutatott.
A cég szerint a gyenge növekedési környezetben ezen nehéz lenne változtatni. A ház szakértői mindezt figyelembe véve azt valószínűsítették, hogy Görögország nem tudja teljesíteni a 120 százalékos államadósság-célt, és további adósságátrendezésre és pénzügyi segítségre szorulhat.