A bizottság mélyreható vizsgálatokat végzett, majd megállapította, hogy „az intézkedések összhangban vannak a bankok válság alatti állami támogatására vonatkozó iránymutatással, mivel a felülvizsgált szerkezetátalakítási terv helyre fogja állítani a bank életképességét, és azt is biztosítja, hogy a támogatás okozta versenytorzulás minimális legyen”.
Joaquín Almunia, az uniós végrehajtó testület versenypolitikáért felelős alelnöke hangoztatta, hogy a tavaly októberben benyújtott, „aktualizált szerkezetátalakítási terv és a bank által a kapott tőke után fizetendő pótlólagos díj biztosítja, hogy az FHB a későbbiekben állami támogatás nélkül is életképes legyen, és hogy a támogatás okozta versenytorzulás se okozzon problémát”. A frissített szerkezetátalakítási terv a bizottság közleménye szerint „szavatolja az FHB jelzáloglevél-piaci részesedésének és kedvezőtlen árfolyammozgásokkal kapcsolatos kitettségének csökkentését”. A banknak továbbá sikerült növelnie a lakossági hitelezés terén elért piaci részesedését is.
A bizottság azzal is indokolta kedvező döntését, hogy az FHB „a magyar lakossági és vállalati piacon csak korlátozott jelentőséggel bír”, illetve „a tőkeinjekciót követően egy éven belül visszafizette az állami tőkét”.
A közlemény emlékeztetett, hogy az FHB 2010 februárjában a 2009 márciusában kapott feltőkésítés teljes összegét visszafizette az államnak.
Amikor 2010 végén a bizottság vizsgálatot indított, még kételyeit fejezte ki amiatt, hogy „a támogatáshoz megfelelő ellentételezés társult”, illetve hogy „a támogatást nem a bank terjeszkedéséhez használták fel, a többi versenytárs kárára”. Akkor mindazonáltal a testület azt is jelezte, hogy „a mélyreható vizsgálat elindítása nem jelent egyet az ügyben hozott előzetes döntéssel”.

Kocsis Máté: Az unió gazdasága romokban, de talicskázzák a lóvét Ukrajnába