Lépnének a kölcsönzött munkaerő érdekében

A csődtörvény módosítását szorgalmazza a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége.

Az SZTMSZ hétfői közleményében kiemeli: hiába van rá európai uniós irányelv, legutóbb a Malév csődje világított rá, hogy nem érvényesül az esélyegyenlőség elve a munkaerő-piacon a kölcsönzött, és a hagyományos keretek között foglalkoztatott munkavállalók között.

A nemzeti légitársaság csődjével a szervezet szerint az uniós irányelv átvételének hiányosságai miatt több száz munkavállaló és a kölcsönző cége is hátrányos helyzetbe kerül. Míg a Malév saját munkavállalóinak jogszerűen megfizette a munkabéreket, addig a kölcsönzött munkavállalók után járó csaknem 200 millió forintos tartozását nem rendezte a munkaerő-kölcsönző cég felé – hívja fel a figyelmet az SZTMSZ.

Hozzáfűzi: „szinte biztosnak tűnik, hogy a Malév vagyonából az utasok kártalanítása és a dolgozók bérének kifizetése után a beszállítóknak már nem jut pénz. Márpedig a hatályos törvények szerint a munkaerő-kölcsönző ugyanúgy beszállítónak minősül, mint például az a cég, amelytől a takarítószereket vették. A számlán ugyanis nem munkabér, hanem szolgáltatás szerepel”.

A személyzeti tanácsadók szövetsége kifogásolja, hogy a törvény a felszámolás költségei között a legvégén kielégítendő tartozások közé sorolja a kölcsönzött munkavállalók bérének fedezetével kapcsolatos igény kielégítését. Emlékeztetnek arra, hogy még 2010 végén elkészítettek egy jogszabálycsomag-tervezetet, amelynek központi eleme a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló uniós irányelv hazai jogharmonizációja volt.

Ebben egyebek között már javaslatot tettek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosítására. E szerint az első helyen kielégítendő, az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások közé kellene besorolni „a munkaerő-kölcsönzésről szóló szerződésben foglalt (...) kölcsönzési díjból a kölcsönzött munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatások és az ezeket terhelő adó- és járulék együttes összegét” ugyanúgy, mint a saját alkalmazottak bérét.

A változás azért is sürgető az SZTMSZ szerint, mert a gazdasági válság a munkaadóktól egyre inkább megköveteli a rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazását – a tavalyi évben százharmincezren dolgoztak kölcsönzött munkaerőként – és minden kormányzati program (Széll Kálmán-terv, konvergenciaprogram, bürokrácia-csökkentő terv, Magyar Munka-terv) foglalkoztatást érintő részének fő eleme, hogy a magyar munkaerőnek rugalmasabbnak kell lennie. „A rugalmasság ugyan egyre terjed, a biztonság területén azonban még akadnak súlyos hiányosságok” – hangsúlyozza az SZTMSZ.