Megugrott a globális vállalati kötvénykibocsátás a jó hírekre

Meghaladta az 500 milliárd dollárt a globális vállalati szektor kötvénykibocsátásainak értéke az idei első két hónapban – közölte csütörtöki londoni összesítésében a Standard & Poor's.

A nemzetközi hitelminősítő Londonban ismertetett adatai szerint januárban és februárban a vállalatok összesen 543 milliárd dollár értékben bocsátottak ki új kötvényt. Az új kibocsátások 44 százalékát európai, 32 százalékát amerikai, 14 százalékát felzárkózó térségi, 10 százalékát pedig más, fejlett piaci cégadósok hajtották végre. A Standard & Poor's kimutatása szerint a tavalyi év egészében a globális vállalati szektor összesen 2400 milliárd dollár értékben vitt új kötvényeket a piacra.

Az S&P szerint a vállalati adósság iránti befektetői kereslet az amerikai gazdaságból érkező egyre jobb hírek és az euróövezeti szuverén adósságválság ügyében történt „kedvező fejlemények” hatására ugrott meg. A befektetési ajánlású és a magas hozamú besorolási kategóriában lévő vállalatok egyaránt igyekeznek hasznot húzni e hirtelen piaci likviditási hullámból, amely „még alig néhány hónapja is távoli lehetőségnek tűnt”. A hitelminősítő szerint az is erősíti a vállalati adósság iránti keresletet, hogy az amerikaihoz hasonló „ultraalacsony” kamatok történelmi – vagy ahhoz közeli – mélységekbe nyomták a kormánykötvény-hozamokat, és ez magasabb hozamú alternatívák keresésére ösztönzi a befektetőket.

Sok múlik a görög adósságcsere-programon

Mindemellett a változatlanul bizonytalan európai helyzet – különösen az azzal kapcsolatos bizonytalanság, hogy a görög adósságcsere-program során miként bánnak a görög szuverén adósságkitettségük kockázatait CDS-kontraktusokkal fedezni próbáló befektetőkkel – valószínűleg szintén arra késztet egyes befektetőket, hogy szuverén adósság helyett továbbra is vállalati kötvényeket keressenek – áll a Standard & Poor's csütörtöki londoni elemzésében. A görög kormánykötvények CDS-fedezetet vásárló befektetőinek ügyét a görög adósságrendezési programról szóló brüsszeli megállapodás óta komoly bizonytalanság övezi.

A tőzsdén kívüli származékos befektetési termékek és swap-tranzakciók forgalmazását szabályozó, londoni székhelyű globális testület – International Swaps and Derivatives Association (ISDA) –, amelynek egyes területi bizottságai a piaci szereplők által irányadónak elfogadott határozatokkal döntenek a befektetők által beterjesztett kérdésekben, éppen egy hete úgy döntött, hogy „egyelőre” nem történt olyan szuverén adósságátstrukturálási „esemény” Görögországban, amely az elfogadott definíciók alapján aktiválná a görög államadósság magánbefektetői által kötött CDS-tranzakciókat. Emiatt a görög államkötvények befektetői még nem érvényesíthetik követelésüket a CDS-kontraktusok alapján nekik törlesztéskockázati fedezetet nyújtó piaci szereplőkkel szemben.

A Standard & Poor's a múlt hét elején a maga részéről mindazonáltal már szelektív nem törlesztővé nyilvánította Görögországot a görög kormány által a görög államkötvényekre visszamenőleges hatállyal érvényesíteni tervezett kollektív fellépési záradékra hivatkozva. Az S&P Londonban közölte, hogy e görög kormányintézkedés nyomán a Görögországra érvényben tartott hosszú és rövid futamú szuverén adósbesorolásait az addigi „CC”, illetve „C” szintről „SD”-re – selective default, vagyis a kollektív fellépési záradék által érintett kötvényadósság-hányad esetében nem törlesztő kategóriába – süllyesztette.

A kollektív fellépési záradék (collective action clause) – amelyet a görög kormány az adósságátrendezésről szóló brüsszeli egyezség megszületése után egyes államkötvény-sorozatokra visszamenőleges hatállyal kilátásba helyezett – azt jelenti, hogy a szuverén görög adósságot tartó magánbefektetők meghatározott hányada megállapodásra juthat a kötvénykibocsátóval – vagyis a görög kormánnyal – a hitelfeltételek módosításáról, és e döntés a befektetők mindegyikére kötelező. A Commerzbank szakelemzői minapi londoni értékelésükben a görög kormány e lépését a visszamenőleges jelleg miatt illegálisnak minősítették.