A júniustól működő intézmény vezetője szerint Magyarország az EU-n belüli külkereskedelem és a keleti kapcsolatok bővítésén keresztül, illetve a gyógy- és a termálvízkészletre, az egészséges termőföldre és az élelmiszeriparra meg a szaktudásra alapozva lehet sikeres. A tervezési hivatal emellett stratégiát dolgoz ki az ország egyoldalú energiafüggőségének csökkentésére és a hazai kis- és középvállalkozások megerősítésére.
Betonba öntött pénz
A jelenleg is tartó, jövőre záruló hétéves költségvetési ciklust gyakran kritizálták szakemberek, mert nem működő beruházásokra költötték az uniós forrásokat, hanem „betonba” öntötték a pénzt: a lemaradó régiók településekein uniós pénzből felújított főterek és ravatalozók találhatók, miközben az ott lakók nagy része munkanélküli – vélekedett a szakember.
A nemzetközi példák azt mutatják, hogy több sikeres országban, például Dániában, Norvégiában, Németországban, Hollandiában, Svédországban, Franciaországban, vagy épp a távol-keleti országokban – Japán, Dél-Korea, Szingapúr – működnek hasonló központok.
