„Szinte már egy művészeti iskolát képezünk, mint a nagybányaiak. Bár azért azt hozzá kell tenni, hogy a nagybányaiak annyira nem voltak nagy királyok Nagybányán, mint más körökben.” A rövid, de tömör jellemzés a gazdaságpolitikai kerekasztalról és annak tagjairól hangzott el szombat délután a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál egyik termében. Kovács Árpád, a Magyar Közigazgatási Társaság elnöke a szerzőgárda legújabb darabjáról, a Földobott kőről úgy fogalmazott, sokkal többről szól, mint egy szimpla közgazdaságtani elemzés. A kötetnek elsődleges és másodlagos jelentéstartalma is van, többféle szemüveggel lehet olvasni. „A világról, a politikáról szól, de talán még Jónás könyve is benne van, ha értik, mire gondolok.”
Hogyan tudjuk Magyarországot elhelyezni a világban? – teszi fel a kérdést a kötet. Az Állami Számvevőszék korábbi elnöke megjegyezte, a közgazdaságtan az emberről, magunkról szól. Mindazokat a betegségeket avagy nagyszerűségeket meg lehet benne találni, amik az emberekben is megvannak. A kötet nagyobb része szól a világról, kisebbik része pedig Magyarországról. Ez azért is fontos – így Kovács –, mert ha azt akarjuk, hogy a világ is nyitott legyen ránk, nekünk is empatikusnak kell lennünk a világ felé.
Elhangzott, van egy sor olyan kérdés, amivel a kerekasztal által jegyzett korábbi kötetek nem foglalkoztak. Idetartozik például a rövid és hosszabb távú monetáris és fiskális politika. A kettő egymásba gabalyodása sokkal erőteljesebb, mint korábban feltételeztük, sok összefüggésre korábban csak legyintettük, tette hozzá.
Képesek vagyunk-e tanulni a hibából?
Kovács Árpád zavarban érezte magát, amikor felmerült: komor-e a könyv, vagy derűs? A kötet próféciáit ugyanis több nézőpontból lehet olvasni. „Ha a hibákat más módon kezeltük volna, sok mindentől megkíméltük volna magunkat. A címben a földobott kő mögötti kérdőjel azt jelenti, hogy vajon képesek vagyunk-e tanulni saját magunk és mások hibáiból. A hibákat pillanatok alatt el tudjuk követni, de aztán nagyon hosszan kell küzdeni, hogy azt kiköszörüljük.”
Antali örökség
– Mi vagyunk az antali iskola védelmezője – foglalt állást az iskolakeresés kérdésében Csaba László. A félreértés elkerülése végett rögvest hozzá is tette, Antal László közgazdászprofesszorra, a kerekasztal korábban elhunyt egyik alapítójára gondolt. A szakembert úgy jellemezte: „állandó kételkedésével folyamatosan ösztökélt bennünket, hogy újat alkossunk”.
A CEU tanára a „Földobott kő” – Tények és tendenciák a 21. században nevet viselő kötet legfontosabb üzenetei közé sorolta, hogy nincsenek szekértáborok. „Sok kérdésben nem értünk egyet, de figyelünk arra, mit mond a másik, és tanulunk belőle. A gazdaságpolitika nem bolhacirkusz, nem zajlik benne valami akció percenként. Hogy még világosabban fogalmazzak: nem a napi döntések a legfontosabbak. Ezért is fontos, hogy mi nem a tág értelemben vett társadalomnak szóló közgazdaságtani elemzést szeretnénk csinálni, hanem a valóság folyamatait elemezzük.”
Nyitottság és polgári értékrend
A kötet sajátosságai közül kiemelte, hogy a gazdaságpolitika elemzése közepette van módszer, melynek mentén lehet logikusan, fegyelmezetten gondolkozni. A módszerek persze szerzőnként változhatnak, és ez így helyes. Hangsúlyozta, hogy a kötetbeli elemzés nyitott – például a társadalomtudományokra. A gazdaságpolitikák nemzetközi egybevetését rendkívül fontosnak tartotta, hiszen a közép-kelet-európai régiónak, az Európai Uniónak és a világgazdaságnak is részét képezzük. A szerzőkre kitérve úgy fogalmazott: értékorientált csapat vagyunk, mégpedig hagyományos polgári értékrenden állva.
Hogy mi az újdonsága a kötetnek? Az a megállapítás, mely szerint a gazdasági stagnálás nem konjunkturális eredetű. Nincs egy fő bűnös, melyet meg lehetne nevezni a probléma mögött, magyarázta Csaba László. – Nincs optimális adórendszer, nem lehet egyetlen huszárvágással megoldani minden gazdasági problémát – rögzítette a közgazdász.
Térkép kell, és iránytű
Úgy vélte, a pénzügyek nem a válság alapproblémáját képezik, fontosak, de nem kiemelkedő mértékben. A legégetőbb a bajok közül ezzel szemben a növekedés problematikája. Az összes többi gond ebből fakad. „A növekedés hihetetlenül összetett dolog, a megoldásnak így több eleme kell, hogy legyen. Átfogó szabályozás szükséges, ugyanakkor minden bizonnyal lassú is lesz a folyamat. Összehangolt stratégiára kell majd támaszkodni, no meg az unióra mint szövetségesre, mellyel együttműködve kell előidézni a növekedést. A stratégia kialakítása, mellyel máris késésben vagyunk, térkép és iránytű nélkül nem mehet végbe. Az úton mindenképpen az unión belül kell végigmenni.”
Muraközy László a kötet azon társszerzője és „motorja” volt, aki akkor is biztatta a többieket, amikor azoknak hiányzott a múzsájuk. A Debreceni Egyetem tanára megjegyezte, 2010-ben rendkívül komoly javulási kilátásaink voltak, de bizonytalan korban élünk, „ezért is zavarjuk önöket a kötettel”. Úgy vélte, ha a kerekasztal görbe tükröt tart a gazdaság formálói elé, akkor talán előrébb juthat az ország is.
Szólásra emelkedve Török Ádám nem támogatta a debreceni iskola nevet, mert – ahogy megjegyezte – a matematikusoknak van már ilyen köre. A nagyerdei elnevezéssel viszont kiegyezett volna. Az MTA tagja társszerzőként a kötet azon tanulmányát jegyezte, mely a költségvetési fenntarthatóságnak az intézményi feltételeit tárgyalta. Központi gondolatnak a hitelességet nevezte, mely akár filozófiailag is elemezhető fogalom. – A cél, hogy létezzenek intézményi horgonyok. Erre próbáltunk kinyitni egy ablakot a tanulmányban – emelte ki a szakember.
Csirkejáték
Török a közgazdaságtanban közismert csirkejáték fogalmát is kibontotta. Ebben az egyik fél el akar érni valamit, célja pedig, hogy a másik semmiképpen ne érje el azt. A lényeg, hogy ha mind a ketten egy cél felé törnek, mindenki veszíteni fog. Leszögezte, a hitelesség fenntartása is egy hasonló játék része. Nem elég csak mondani, hogy hitelesek vagyunk, azt be is kell bizonyítani.
Tóth István György az állami újraelosztás kérdését elemezte a kötetben. A Tárki vezérigazgatója kijelentette: az elosztás technikáját is politikának nevezzük, ahogyan sok minden mást is. Lehetséges, hogy nem csak az anyagiak meghatározóak ezzel kapcsolatosan, és nem csak az önérdek vezetheti az embereket.
Csak a tehermegosztás hozhat sikert
Mielőtt Király Júliához került volna a mikrofon, Muraközy László megjegyezte: az MNB alelnökét pont jó időben sikerült meghívni, hiszen mostanában nem volt kamatdöntés. – A kamatdöntés kedden lesz, ezt a szót viszont ma már többször nem ejtem ki a számon – riposztozott Király. Kifejtette, a legnagyobb sérülékenységet az állam és a háztartások túlzott eladósodottsága okozza. Hogy annak okait megérthessük, a kialakulásukhoz kell visszanyúlni. A félrekezelés nemhogy csökkenti, de növeli a veszélyt.
A szerzőtársak által említett csirkejátékkal és a huszárvágással egyetértett, és kiemelte: csak a terheket megosztva lehet sikeres Magyarország. A jegybank alelnöke az általa írt fejezet utolsó bekezdéséből is felolvasott. „Az ilyen helyzetben elterjednek a világmegváltó sarlatánok, váteszek gondolatai. A hangzavarban a racionális gondolatok gyakran összekeverednek a többivel. Nincs pofonegyszerű megoldás. Ahogyan Antal László is megmondta egykor: fájni fog, de meg kell próbálni együtt.”
A kötetet az Akadémiai Kiadó gondozásában kereshetik az érdeklődők.
