Pert nyert csütörtökön a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke, Kásler Árpád és felesége az OTP Bankkal szemben. A Szegedi Ítélőtábla kimondta: több törlesztőrészletet szedtek be a bankok a devizahiteles adósaiktól, mint amennyire a törvények szerint lehetőségük lett volna. A döntés precedenst teremthet, hiszen a bíróság által tisztességtelennek nyilvánított gyakorlat szinte minden pénzintézetre igaz volt, amíg egy a válság kitörése után hozott szabály be nem zárta ezt a lehetőséget. A módosított törvény mit sem változtat azon, hogy az ügyfelek kárt szenvedtek, hiszen az ítélőtábla döntése visszamenőleg is érvényes. Ez pedig számos kérdést felvet – írja a Magyar Nemzet. Vajon mindenkinek egyenként pert kell indítania a kárpótlásért, vagy a pénzintézetnek kérés nélkül is vissza kell adnia a pénzt? Más bankokat is elítél-e a bíróság az OTP-éhez hasonló gyakorlat miatt? A tőketartozást csökkenti-e a jogtalanul felszámolt összeg, vagy készpénzben kaphatják meg az adósok? Ezekre a kérdésekre egyelőre nincs válasz.
A témában készült Lánchíd Rádió-s interjút meg is hallgathatják.
Így kellene?
Kásler Árpád, a per elindítója úgy gondolja, hogy az adósoknak nem szabad beleegyezniük abba, hogy a bankok a tőketartozásból vonják be a jogtalanul beszedett pénzt. A lapnak elmondta, ehhez az összeghez a bankoknak semmi közük nincs, tehát a hiteltartozások elszámolásánál alkalmazott kamattal megnövelve kell visszafizetniük az ügyfeleiknek, és az adósoknak kell eldönteniük, hogy mit kezdenek vele. Kásler hangsúlyozta: az ítélet magát a banki gyakorlatot marasztalta el, épp ezért minden devizahitelre érvényesnek kell lennie. Viszont nem lenne jó megoldás, ha az ügyfelek egyenként, több százezer kárpótlási pert zúdítanának a bíróságok nyakába, ezért a szakember szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének köteleznie kellene a bankokat a jogtalanul elvett pénzek visszaadására.
Április elején az MTI összeállítása alapján arról számoltunk be, hogy bár nőtt az érdeklődés az árfolyamgát iránt, elmaradt az ügyfélroham a bankokban; pénzintézetenként 20–50 igényt akkor már befogadtak, és van, ahol szerződést is kötöttek. A Fundamenta-Lakáskassza szerint azoknak a devizahiteleseknek is érdemes belépniük az új konstrukcióba, akiknek nem okoz gondot a törlesztés, a megtakarított összegből kötött lakás-takarékpénztári szerződés pedig kiszámíthatóbbá teszi a rögzítést követő időszak törlesztési terhét.
