Regling jó példaként Írországot említette, mint olyan államot, amely részesült a mentőalapból, de a jövő év végén valószínűsíthetően már visszatérhet a nemzetközi hitelpiacokra. Regling szerint az ír példa sikertörténetté vált.
Utalt arra is, hogy a felszólítás az IMF részéről a nagyobb európai integrációra a bankrendszer és a pénzügypolitika kérdésében helyes, de ez nem ma vagy holnap valósulhat meg. Az IMF-nek az a kitétele, hogy ez egy nap alatt megtörténhet – miközben ténylegesen ez jóval lassúbb folyamat –, kiábrándíthatja a piacokat – mutatott rá Regling.
Európának közös módszerben kellene megállapodnia a rossz bankok kezelésére, és egy új testületet kellene felállítani a problémakör rendezésére – jelentette ki a Princeton Egyetemen mondott beszédében Benoit Coeure, az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagja.
Alapvető fontosságú, hogy megtörjük a bankok hitelképessége és az államadósságok között kialakult ördögi kört, ami a jelenlegi válság középpontjában áll – hangsúlyozta Coeure.
A kelet-európai és a közép-ázsiai térségről
A kelet-európai és a közép-ázsiai térségnek a hitelválság kockázatával kell szembenéznie, mert a térség erősen ki van téve a sérülékeny nyugat-európai bankrendszernek. A térség erősen függ az euróövezeti bankoktól származó hitelektől, ezért erősen sebezhetővé válik, ha ezek a pénzintézetek csökkentik a hitelezést – jelentette ki Philippe Le Houerou, a Világbank Európáért és Közép-Ázsiáért felelős alelnöke a Nemzetközi Valutaalap (IMF) épületében tartott sajtótájékoztatóján.
Le Houerou rámutatott, hogy a térség szorosan kötődik „a nyugati bankokhoz, amelyekre most odahaza nagy nyomás nehezedik annak érdekében, hogy csökkentsék a hitelezést”, aminek következtében a régióban a hitelválság kockázata jött létre.
Mint mondta, a recesszió a Világbank régiói közül Európát és Közép-Ázsiát sújtotta a legkeményebben, és a gazdaság élénkülése itt gyengébb volt, mint más térségekben. Idén a fellendülés üteme itt a Világbank alelnöke szerint lelassul.
„A régió a fellendülés lelassulásának lesz tanúja, és ez nyilvánvalóan annak a következménye, hogy a térség nagyon sebezhető az euróövezet negatív növekedési kilátásai miatt” – tette hozza Philippe Le Houerou. A térséget a Nyugat-Európához fűződő kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatai a válság előtt segítették a növekedésben, ugyanakkor megnövelték a sebezhetőségét is.
A kelet-európai és a közép-ázsiai régiónak továbbra is magas munkanélküliséggel és a munkaerő elöregedésével kell megküzdenie, ami feszültségeket okoz a szociális biztonsági hálóprogramjaiban – mondta Ana Revenga, a Világbanknak a térségbeli humán fejlesztésért felelős igazgatója.
„Az elkövetkező 40 évben a térség legtöbb országában 20-40 százalékkal fog zsugorodni a munkaerőpiac. Ez hatalmas csökkenés. Ilyet korábban sohasem tapasztaltunk” – mondta.
A recesszió egyik öröksége az, hogy a térség több államában megnőtt a költségvetési hiány és az államadósság is. Egyes országok élénkítő programokat finanszíroztak, amelyek segítettek tompítani a recesszió hatásait, de arra már nem maradt pénzük, hogy további lépéseket tegyenek.
„Nincsen már sokkal több tér további ösztönzésre az állami kiadások révén” – mondta a Világbank alelnöke.

Ezen múlt, hogy nem Erdő Péter lett az új pápa, hanem Prevost bíboros