Várhatóan ez a folyamat nem fog megszakadni az elkövetkezendő két évben sem: Domokos kifejtette, hogy az idén 4000 milliárd forintot, 2013-ban és 2014-ben pedig 3000-3000 milliárd forintot költünk adósságtörlesztésre. Ezek óriási számok – viszonyításképpen a jövő évi költségvetés kiadási főösszege 15 476,9 milliárd forintot tesz ki. A sokat vitatott tranzakciós illetéktől – melyet a héten a Magyar Nemzeti Bankra is kiterjesztettek – „mindössze” 239 milliárd forint költségvetési bevételt várnak jövőre.
Megvárjuk a valutaalapot
A számszerű tényeknél maradva, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) heti aukcióin tovább csökkentek a hozamok, mely annyit tesz, hogy mérséklődtek az államadósság finanszírozásának költségei.
A héten olyan hírek kaptak szárnyra, hogy Azerbajdzsán 2-3 milliárd euró értékben vásárolna magyar államkötvényeket. „Egyelőre csak a tapogatózás fázisában vagyunk a kaukázusi országgal” – így reagált a Magyar Nemzet érdeklődésére Borbély László, az ÁKK vezérigazgatója a lapértesülésekre. Hozzátette, hogy a kormány a keleti nyitás politikájának jegyében több potenciális piacot is vizsgál, azonban az IMF-megállapodás előtt nem terveznek kibocsátást.
Szükség van az erős forintra
Azáltal, hogy Magyarország nincsen „rákényszerítve” devizakötvények kibocsátására, s javul hazánk piaci megítélése is, a kormány jelentős mozgásteret kapott a IMF–EU-tárgyalásokhoz. Ugyanis a legtöbb aukción az ÁKK több forintforrást tud bevonni, s ezekből fizetik vissza a lejáró devizakötvényeket úgy, hogy az MNB-nél váltják át azt devizára.
Ehhez persze kellett az is, hogy a forint „magához térjen”, s erősödjön, mert a lejáró devizakötvényeknél így magas árfolyamveszteségek keletkeztek – és keletkeznek továbbra is –, ugyanakkor az MNB devizatartalékaihoz nem kellett hozzányúlni. A forint a héten is megtartotta erejét, s augusztus eleje óta a 280-as szint alatt ingadozik az euróval szemben.
