Európai szappanopera új „Vasladyvel”

Ha az európai adósságválság egy film lenne, az Amerikai Filmakadémia nagy valószínűséggel Angela Merkelnek ítélné oda az Oscar-díjat.

Tetőzik az uborkaszezon. Olyannyira, hogy már Európában is csak magukat ismétlik az unió vezető politikusai: „Görögországnak az euróövezetben kell maradnia” – harsogják. A görög szappanoperával kapcsolatban összességében nem sok minden változott az elmúlt fél évben: kiírtak a sorozatból néhány szereplőt – például Nicolas Sarkozyt, őt Francois Hollande váltotta a „vásznon” –, továbbá a „vendéglátók” személye módosult picit – a trojka (az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, valamint az Európai Központi Bank hármasa) már egy másik görög kormányt látogat. Mellesleg nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy időközben lett egy „rivális széria” is: a spanyol válság. (Meg sem száradt a tinta a korábbi, spanyol bankszektort megmentő hitelszerződésen, „meg nem nevezett brüsszeli források” már újabb mentőcsomagról sutyorognak.)

Maradva a filmes hasonlatnál, Görögországról elmondható, hogy az elmúlt években jó pár Oscart begyűjtött – gondoljunk csak a görög mentőcsomagokra –, míg Spanyolország egyelőre csak Grammykig jutott. Ugyanígy „díjazhatnánk” a legjobb férfi fő- és mellékszereplőket is, annyi biztos, hogy a gyengébbik nemnél Angela Merkel német kancellár vihetne haza mindent. A gond ezzel csupán annyi, hogy Európa lassan évek óta ugyanazt a filmet, sorozatot nézi.

Az unión belüli döntésképtelenség, a nemzeti érdekellentétek oda vezettek, hogy az európai adósságválság ellen a mai napig nincsen hatásos megoldás. Európa legnagyobb gazdasága, Németország igyekszik, „ötletel” ugyan – költségvetési unió, fiskális paktum –, de törekvéseit nem mindig nézik jó szemmel a tagországok. Berlin új alapokra helyezné az EU működését is: decemberre új uniós szerződést szeretne – írta a Der Spiegel című német hetilap. Merkelnél visszatérő motívum, hogy a válságot csak mélyebb integrációval lehet legyőzni.

Magyarország is küzd az államadóssággal

A magyar kormány prioritásként kezeli az adósságállomány csökkentését. Legutóbb Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke nevezte az ország „első számú problémájának” az államadósságot. Az ÁSZ elnöke kiemelte, hogy 2011-ben csupán néhány ország volt képes csökkenteni adósságállományát – köztük hazánk.

Várhatóan ez a folyamat nem fog megszakadni az elkövetkezendő két évben sem: Domokos kifejtette, hogy az idén 4000 milliárd forintot, 2013-ban és 2014-ben pedig 3000-3000 milliárd forintot költünk adósságtörlesztésre. Ezek óriási számok – viszonyításképpen a jövő évi költségvetés kiadási főösszege 15 476,9 milliárd forintot tesz ki. A sokat vitatott tranzakciós illetéktől – melyet a héten a Magyar Nemzeti Bankra is kiterjesztettek – „mindössze” 239 milliárd forint költségvetési bevételt várnak jövőre.

Megvárjuk a valutaalapot

A számszerű tényeknél maradva, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) heti aukcióin tovább csökkentek a hozamok, mely annyit tesz, hogy mérséklődtek az államadósság finanszírozásának költségei.

A héten olyan hírek kaptak szárnyra, hogy Azerbajdzsán 2-3 milliárd euró értékben vásárolna magyar államkötvényeket. „Egyelőre csak a tapogatózás fázisában vagyunk a kaukázusi országgal” – így reagált a Magyar Nemzet érdeklődésére Borbély László, az ÁKK vezérigazgatója a lapértesülésekre. Hozzátette, hogy a kormány a keleti nyitás politikájának jegyében több potenciális piacot is vizsgál, azonban az IMF-megállapodás előtt nem terveznek kibocsátást.

Szükség van az erős forintra

Azáltal, hogy Magyarország nincsen „rákényszerítve” devizakötvények kibocsátására, s javul hazánk piaci megítélése is, a kormány jelentős mozgásteret kapott a IMF–EU-tárgyalásokhoz. Ugyanis a legtöbb aukción az ÁKK több forintforrást tud bevonni, s ezekből fizetik vissza a lejáró devizakötvényeket úgy, hogy az MNB-nél váltják át azt devizára.

Ehhez persze kellett az is, hogy a forint „magához térjen”, s erősödjön, mert a lejáró devizakötvényeknél így magas árfolyamveszteségek keletkeztek – és keletkeznek továbbra is –, ugyanakkor az MNB devizatartalékaihoz nem kellett hozzányúlni. A forint a héten is megtartotta erejét, s augusztus eleje óta a 280-as szint alatt ingadozik az euróval szemben.

Jellemzően 275 és 279 között mozgott a forint árfolyama az euróval szemben, míg a dollár 220-225 között, a svájci frank pedig 229-232 között mozgott a héten. Pénteken az MNB hivatalos devizaárfolyamai alapján az euró 278,23, a dollár 221,75, míg a svájci frank 231,62 forint volt.