Mint mondta, a kormány a keleti nyitás politikájának jegyében több potenciális piacot is vizsgál, azonban sem nyílt, sem zárt piaci kibocsátást nem terveznek az IMF-megállapodás előtt.
Az Azerbajdzsánnal folyó tárgyalások semmilyen konkrétumot nem érintettek, így az összeg és a hozamok sem kerültek szóba, sőt még a további egyeztetések előkészítése sem történt meg – jelentette ki. Borbély László szerint mivel az államadósság finanszírozása nemzeti érdek, az ÁKK arra törekszik, hogy a kötvénykibocsátások sikeresek legyenek, emiatt – zártkörű kibocsátás esetén – a központ üzletfilozófiáját tekintve mindig utólag számol be az eseményekről.
Mélyponton a magyar CDS-felár
A CDS árazását a piacok az országkockázat egyik legmegbízhatóbb számszerűsített indikátorának tekintik. A magyar CDS-árazás kedden idei mélypontját érte el: a legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató, a CMA jegyzésében az 5 éves magyar kötvény CDS-árazása délután 427 bázispontra esett a péntek délutáni 434,5 bázispontról. Az év első kereskedési hetében a jegyzés még 750 bázispont feletti rekordokon járt.
Ha az IMF-megállapodás után valóban megköttetne az azeri üzlet, az fedezhetné Magyarország idei évre tervezett devizakötvény-kibocsátásának nagy részét. A Figyelő információi szerint ugyanis 2-3 milliárd euró értékű magyar államkötvényt vásárolna 2-3 éves futamidőre az olajban gazdag kaukázusi állam, hazánknak pedig idén mintegy négymilliárd eurónyi lejáró devizatartozást kellene megújítani. Ez eddig nem sikerült, az ÁKK ugyanis idén még nem lépett ki a devizakötvény-piacra, mert attól tart, hogy csak drágán, magas hozamok mellett kelnének el a magyar papírok, ha a kibocsátás az IMF-fel és az Európai Unióval kötni szándékozott pénzügyi megállapodás előtt történne.
További részletek a Magyar Nemzet szombati számában.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!