Hunyadi János származása körül máig viták folynak – olvasható a Rubiconban, Tarján M. Tamás cikkében. A származásvita oka részben az információhiány, részben pedig az, hogy „Hunyadi Mátyás korából származó források… igyekeztek minél előkelőbb ősöket szerezni mecénásuknak” – fogalmaz a szerző. A történettudomány szerint Hunyadi Serba fia Vajk, egy havasalföldi kenéz és Morzsinai Erzsébet fia volt, ám a Hunyadi-mítosz kedvelői inkább hisznek abban, hogy Luxemburgi Zsigmond király törvénytelen gyermeke lehetett. Ez az eredet és a köré szövődő legenda máig a magyar történelmi emlékezet része.
Hunyadi János élete és halála
Hunyadi János pályája gyorsan ívelt felfelé: Zsigmond apródjaként „Ozorai Pipó és Lazarevics István szerb fejedelem alatt is szolgált” – idézi Tarján –, majd Itáliában megismerte az itáliai harcmodort. 1433-ban feleségül vette Szilágyi Erzsébetet, akitől két fia született: László és Hunyadi Mátyás, a későbbi Mátyás király. Az 1440-es évektől mint vajda és délvidéki bán sorra aratta győzelmeit a török ellen: „1441-ben Szendrő mellett Isza bég seregét verte meg, 1442-ben pedig… Mezid béget győzte le.”
A Hunyadi-mítosz egyik csúcspontja az 1456-os nándorfehérvári ostrom. A török, élén II. Mehmed szultánnal, a Magyar Királyság déli határát védő erődrendszer legfontosabb láncszemét, Nándorfehérvárt támadta. A város mellett fekvő Zimony és Hunyadvár térsége is stratégiai szerepet kapott. Hunyadi és sógora, Szilágyi Mihály saját birtokaik és pozícióik bevételéből kellett megvédjék a várat, miközben Kapisztrán János vezette a keresztes felmentő sereget. Július 22-én a magyarok fényes győzelmet arattak, és a nándorfehérvári diadal – Tarján M. Tamás szerint
egy jó ideig elvette az Oszmán Birodalom kedvét a Magyarország elleni nyílt háborútól.
Hunyadi életét többrészes regényfolyamában, kalandos formában dolgozta fel Bán Mór, amiből idén látványos tévésorozat is készült (jelenleg a Netflixen és a TV2 Playen is elérhető). A sorozat hatásairól itt írtunk részletesebben.
A győzelem után azonban a járvány sújtotta tábort pestis pusztította. A kór „őt is elragadta” – írja a Rubicon –, így 1456. augusztus 11-én Hunyadi meghalt. A Hunyadi-sorozat utolsó részében látjuk, ahogy Hunyadin is megjelennek a pestisjárvány nyomai, majd elbúcsúzik családjától, ez azonban csak majd három héttel a diadal után következett be, a hadvezér tehát alig pár nappal élete legjelentősebb győzelme után azzal kellett szembesüljön, hogy a nándorfehérvári diadal számára mégis a véget jelenti. A betegség gyors lefolyású volt: Hunyadi magas lázzal és legyengült állapotban néhány napon belül életét vesztette.
Hunyadi már augusztus 5-én lebetegedett, a pestis rövid időn belül teljesen ledöntötte a lábáról. Bonfini a háborús fáradozásnak tulajdonította a forró lázat, amelybe esett és amely néhány nap alatt elemésztette.
Hunyadi János halála után alakja egyszerre maradt történelmi hős és mítoszokkal övezett legenda, a magyar emlékezet pedig máig őrzi a törökverő hadvezér nevét, legutóbb épp a már említett Hunyadi-sorozattal.
