Ez hazánk első számú problémája

2006 és 2011 között 64 százalékkal, 8190 milliárd forinttal nőtt Magyarországon az államadósság – mondta az ÁSZ elnöke.

„Nem volt indokolt” a gyors hitelfelvétel

A számvevőszék sajtóközleménye kitér Magyarország hitelfelvételeire is. „Az IMF-től és az Európai Bizottságtól (EB) felvett hitel miatt az adósságállomány összetétele kedvezőtlen irányban változott, és 2009-től a devizafinanszírozás negatív hatásai bekövetkeztek” – áll a közleményben. A mintegy 10,5 milliárd SDR összegű IMF készenléti hitelkeretből 6,37 milliárd SDR-t (7,4 milliárd euró), az Európai Bizottság által biztosított 6,5 milliárd euró összegű hitelkeretből 5,5 milliárd eurót hívott le a magyar állam. A két hitel 34,2 százalékát adósságtörlesztésre fordították.

Az ÁSZ úgy véli, hogy az IMF-hitel első részletének lehívása és annak felhasználása közötti időbeli eltérés alapján ellenőrzésük is alátámasztja az ÁKK Zrt. álláspontját, miszerint „az államadósság-kezelés igénye nem indokolta az IMF-hitel ilyen gyors felvételét”. Az IMF-hitel 2008 novemberében lehívott első részletét (4,9 milliárd euró) az MNB-nél helyezték el devizabetétként. A hitel cél szerinti felhasználása (banki hitelnyújtás, adósságtörlesztés) 2009 áprilisától kezdődött. Az MNB által a devizabetétre fizetett kamat lényegesen elmaradt a lehívott hitelre fizetendő kamattól. A devizabetét kamatbevétele 11,3 milliárd forint, míg a lehívott hitel kamatkiadása mintegy 30 milliárd forint volt.

Hatalmas összeget emészt fel a hitelek törlesztése

Az elnök a 2012–2014 közötti adósságtörlesztésre is kitért, amely az idén 4000, jövőre és 2014-ben egyaránt 3000-3000 milliárd forint, amely jelzi azt is, hogy a magyar adósságállomány szerkezetéből adódó viszonylag rövid lejárat egyben az ország kockázati besorolására is hat. (Viszonyításképpen a jövő évi költségvetés kiadási főösszege 15 476,9 milliárd forintot tesz ki.)

Európa is küszködik az adóssággal

Az európai adósságválság még a korábban erősnek hitt gazdaságokat is megrengette. Jelenlegi formájában kétséges az eurózóna fennmaradása is: a legtöbben Görögország „kihullását” várják a valutaunióból, a nemzetközi elemzőházak erről már több forgatókönyvet is közöltek. A görögökön kívül Írország és Portugália is szorult már mentőcsomagra, melyet az unió gazdasága még úgy-ahogy, de kezelni tudott. Viszont az egyre nagyobb gondban lévő Spanyolország, vagy az óriási adósságállománnyal küszködő Olaszország bedőlésének már beláthatatlan következményei lennének.

Spanyolországgal kapcsolatban az MNO-nak korábban nyilatkozó elemző kifejtette: az ibériai ország GDP-hez mért 68,5 százalékos államadóssága még az uniós átlag alatt van, ugyanakkor a spanyol államháztartási hiány rendkívül magas, melyet csak 2014-ig kell majd leszorítania az előírt szint alá a kormánynak – addig az államadósság tovább fog nőni. A magas kamatok nagyobb adósságot is generálnak, s a spanyol államháztartást terhelik majd. Az elemző szerint ha 80 százalék alatt tudják tartani a spanyolok államadósságukat, akkor az még egy fenntartható szint lehetne.

Harc az államadósság ellen

Orbán Viktor kormányfő szerdán kifejtette, Nyugat-Európa azért sikertelenebb a válságkezelésben, mert a pénzügyi válságra olyan rövid távú választ adott, amely hosszú távú válságot idézett elő: engedte az államadósság megnövelését. Ha egy ország államadóssága 90 százalék felett van, az a „reménytelen kategória”; 70 százalék felett van a „veszélyzóna”, Magyarország itt áll – mondta, hozzáfűzve, hogy az 50 százalék körüli vagy az alatti államadósság biztonságos. Magyarország továbbra sem engedhet abból a célból, hogy csökkentse az államadósságot – emelte ki.

A kormány már a választások után egyértelművé tette, hogy le kell faragni a horribilis adósságállományt. „Olyan, mintha egy legyengült, térdre roskadt embernek úgy kéne fölállni a földről, hogy egy félmázsás cementes zsákot is a vállára tesznek” – fogalmazott még 2011 februárjában Orbán Viktor.