Ez hazánk első számú problémája

2006 és 2011 között 64 százalékkal, 8190 milliárd forinttal nőtt Magyarországon az államadósság – mondta az ÁSZ elnöke.

Károly Gábor
2012. 08. 23. 10:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az államadósság Magyarország első számú problémája, ami 2006–2011 között 64 százalékkal, 8190 milliárd forinttal nőtt – jelentette ki Domokos László, az ÁSZ elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol ismertette a testület jelentését a 2006–2011 közötti államadósság alakulásáról.

Az államadósság összege 2006-ban 12 766 milliárd forint volt, ami 2011 végére 20 955 milliárdra emelkedett – jelezte az ÁSZ elnöke. Hozzátette, hogy az adósság növekedési üteme 2006-ban (15,2 százalék) és 2008-ban (16,2 százalék) volt kiugró. Az ok az első esetben a tetemes központi költségvetés hiány, a második esetben a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) lehívott hitel egy részének devizabetétként való elhelyezése volt. Domokos László elmondta, hogy az árfolyamveszteség 1657 milliárd forinttal növelte az államadósságot a vizsgált öt év alatt, miközben a devizaadósság aránya 28 százalékról 48,5 százalékra emelkedett.

Az adósság alakulásában az éves költségvetési hiányok mellett jelentős tényező volt az egyedi döntések hatása – hangsúlyozta az elnök. Az egyedi döntések közül az adósság-átvállalás 2006-2007-ben 474 milliárd forinttal, 2011-ben 246 milliárddal növelte, miközben a magánnyugdíj-pénztáraktól átvett állampapírok bevonása 1 407 milliárddal, az átvett értékpapírok értékesítéséből származó bevétel 81 milliárddal csökkentette az adósságállományt.

A GDP-hez viszonyított magyar adósságállomány az Európai Unión belül magas – válaszolta egy kérdésre az elnök. Magyarázatként hozzátette, hogy a 2004-ben csatlakozó országokhoz kell viszonyítani a magyar adósságot, azokhoz az országokhoz, amelyek nem tagjai az euróövezetnek, s ebben az összehasonlításban „nem állunk jól”.

A vizsgálat alapján az ÁSZ négy javaslatot fogalmazott meg a nemzetgazdasági miniszternek – közölte Domokos László. Az átláthatóság érdekében a szaktárca mutassa be minden évben részletesen az adósság növekedésének összetevőit; a miniszter vizsgálja meg, hogy a deviza forrásbevonással kapcsolatos döntéshozatali rendszer során összhangban vannak-e a felelősségi és döntési hatáskörök; továbbá intézkedjen az adósságkezelési tevékenység költséghatékonyságát mérő értékelési rendszer kialakításáról az adósságkezelési költségek nyomon követése, illetve csökkentése érdekében; valamint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) által kialakított költség- és kockázatkezelési modell felülvizsgálatát javasolta az ÁSZ.

„Nem volt indokolt” a gyors hitelfelvétel

A számvevőszék sajtóközleménye kitér Magyarország hitelfelvételeire is. „Az IMF-től és az Európai Bizottságtól (EB) felvett hitel miatt az adósságállomány összetétele kedvezőtlen irányban változott, és 2009-től a devizafinanszírozás negatív hatásai bekövetkeztek” – áll a közleményben. A mintegy 10,5 milliárd SDR összegű IMF készenléti hitelkeretből 6,37 milliárd SDR-t (7,4 milliárd euró), az Európai Bizottság által biztosított 6,5 milliárd euró összegű hitelkeretből 5,5 milliárd eurót hívott le a magyar állam. A két hitel 34,2 százalékát adósságtörlesztésre fordították.

Az ÁSZ úgy véli, hogy az IMF-hitel első részletének lehívása és annak felhasználása közötti időbeli eltérés alapján ellenőrzésük is alátámasztja az ÁKK Zrt. álláspontját, miszerint „az államadósság-kezelés igénye nem indokolta az IMF-hitel ilyen gyors felvételét”. Az IMF-hitel 2008 novemberében lehívott első részletét (4,9 milliárd euró) az MNB-nél helyezték el devizabetétként. A hitel cél szerinti felhasználása (banki hitelnyújtás, adósságtörlesztés) 2009 áprilisától kezdődött. Az MNB által a devizabetétre fizetett kamat lényegesen elmaradt a lehívott hitelre fizetendő kamattól. A devizabetét kamatbevétele 11,3 milliárd forint, míg a lehívott hitel kamatkiadása mintegy 30 milliárd forint volt.

Hatalmas összeget emészt fel a hitelek törlesztése

Az elnök a 2012–2014 közötti adósságtörlesztésre is kitért, amely az idén 4000, jövőre és 2014-ben egyaránt 3000-3000 milliárd forint, amely jelzi azt is, hogy a magyar adósságállomány szerkezetéből adódó viszonylag rövid lejárat egyben az ország kockázati besorolására is hat. (Viszonyításképpen a jövő évi költségvetés kiadási főösszege 15 476,9 milliárd forintot tesz ki.)

Európa is küszködik az adóssággal

Az európai adósságválság még a korábban erősnek hitt gazdaságokat is megrengette. Jelenlegi formájában kétséges az eurózóna fennmaradása is: a legtöbben Görögország „kihullását” várják a valutaunióból, a nemzetközi elemzőházak erről már több forgatókönyvet is közöltek. A görögökön kívül Írország és Portugália is szorult már mentőcsomagra, melyet az unió gazdasága még úgy-ahogy, de kezelni tudott. Viszont az egyre nagyobb gondban lévő Spanyolország, vagy az óriási adósságállománnyal küszködő Olaszország bedőlésének már beláthatatlan következményei lennének.

Spanyolországgal kapcsolatban az MNO-nak korábban nyilatkozó elemző kifejtette: az ibériai ország GDP-hez mért 68,5 százalékos államadóssága még az uniós átlag alatt van, ugyanakkor a spanyol államháztartási hiány rendkívül magas, melyet csak 2014-ig kell majd leszorítania az előírt szint alá a kormánynak – addig az államadósság tovább fog nőni. A magas kamatok nagyobb adósságot is generálnak, s a spanyol államháztartást terhelik majd. Az elemző szerint ha 80 százalék alatt tudják tartani a spanyolok államadósságukat, akkor az még egy fenntartható szint lehetne.

Harc az államadósság ellen

Orbán Viktor kormányfő szerdán kifejtette, Nyugat-Európa azért sikertelenebb a válságkezelésben, mert a pénzügyi válságra olyan rövid távú választ adott, amely hosszú távú válságot idézett elő: engedte az államadósság megnövelését. Ha egy ország államadóssága 90 százalék felett van, az a „reménytelen kategória”; 70 százalék felett van a „veszélyzóna”, Magyarország itt áll – mondta, hozzáfűzve, hogy az 50 százalék körüli vagy az alatti államadósság biztonságos. Magyarország továbbra sem engedhet abból a célból, hogy csökkentse az államadósságot – emelte ki.

A kormány már a választások után egyértelművé tette, hogy le kell faragni a horribilis adósságállományt. „Olyan, mintha egy legyengült, térdre roskadt embernek úgy kéne fölállni a földről, hogy egy félmázsás cementes zsákot is a vállára tesznek” – fogalmazott még 2011 februárjában Orbán Viktor.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.