Ez hazánk első számú problémája

2006 és 2011 között 64 százalékkal, 8190 milliárd forinttal nőtt Magyarországon az államadósság – mondta az ÁSZ elnöke.

Az államadósság Magyarország első számú problémája, ami 2006–2011 között 64 százalékkal, 8190 milliárd forinttal nőtt – jelentette ki Domokos László, az ÁSZ elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol ismertette a testület jelentését a 2006–2011 közötti államadósság alakulásáról.

Az államadósság összege 2006-ban 12 766 milliárd forint volt, ami 2011 végére 20 955 milliárdra emelkedett – jelezte az ÁSZ elnöke. Hozzátette, hogy az adósság növekedési üteme 2006-ban (15,2 százalék) és 2008-ban (16,2 százalék) volt kiugró. Az ok az első esetben a tetemes központi költségvetés hiány, a második esetben a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) lehívott hitel egy részének devizabetétként való elhelyezése volt. Domokos László elmondta, hogy az árfolyamveszteség 1657 milliárd forinttal növelte az államadósságot a vizsgált öt év alatt, miközben a devizaadósság aránya 28 százalékról 48,5 százalékra emelkedett.

Az adósság alakulásában az éves költségvetési hiányok mellett jelentős tényező volt az egyedi döntések hatása – hangsúlyozta az elnök. Az egyedi döntések közül az adósság-átvállalás 2006-2007-ben 474 milliárd forinttal, 2011-ben 246 milliárddal növelte, miközben a magánnyugdíj-pénztáraktól átvett állampapírok bevonása 1 407 milliárddal, az átvett értékpapírok értékesítéséből származó bevétel 81 milliárddal csökkentette az adósságállományt.

A GDP-hez viszonyított magyar adósságállomány az Európai Unión belül magas – válaszolta egy kérdésre az elnök. Magyarázatként hozzátette, hogy a 2004-ben csatlakozó országokhoz kell viszonyítani a magyar adósságot, azokhoz az országokhoz, amelyek nem tagjai az euróövezetnek, s ebben az összehasonlításban „nem állunk jól”.

A vizsgálat alapján az ÁSZ négy javaslatot fogalmazott meg a nemzetgazdasági miniszternek – közölte Domokos László. Az átláthatóság érdekében a szaktárca mutassa be minden évben részletesen az adósság növekedésének összetevőit; a miniszter vizsgálja meg, hogy a deviza forrásbevonással kapcsolatos döntéshozatali rendszer során összhangban vannak-e a felelősségi és döntési hatáskörök; továbbá intézkedjen az adósságkezelési tevékenység költséghatékonyságát mérő értékelési rendszer kialakításáról az adósságkezelési költségek nyomon követése, illetve csökkentése érdekében; valamint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) által kialakított költség- és kockázatkezelési modell felülvizsgálatát javasolta az ÁSZ.

„Nem volt indokolt” a gyors hitelfelvétel

A számvevőszék sajtóközleménye kitér Magyarország hitelfelvételeire is. „Az IMF-től és az Európai Bizottságtól (EB) felvett hitel miatt az adósságállomány összetétele kedvezőtlen irányban változott, és 2009-től a devizafinanszírozás negatív hatásai bekövetkeztek” – áll a közleményben. A mintegy 10,5 milliárd SDR összegű IMF készenléti hitelkeretből 6,37 milliárd SDR-t (7,4 milliárd euró), az Európai Bizottság által biztosított 6,5 milliárd euró összegű hitelkeretből 5,5 milliárd eurót hívott le a magyar állam. A két hitel 34,2 százalékát adósságtörlesztésre fordították.

Az ÁSZ úgy véli, hogy az IMF-hitel első részletének lehívása és annak felhasználása közötti időbeli eltérés alapján ellenőrzésük is alátámasztja az ÁKK Zrt. álláspontját, miszerint „az államadósság-kezelés igénye nem indokolta az IMF-hitel ilyen gyors felvételét”. Az IMF-hitel 2008 novemberében lehívott első részletét (4,9 milliárd euró) az MNB-nél helyezték el devizabetétként. A hitel cél szerinti felhasználása (banki hitelnyújtás, adósságtörlesztés) 2009 áprilisától kezdődött. Az MNB által a devizabetétre fizetett kamat lényegesen elmaradt a lehívott hitelre fizetendő kamattól. A devizabetét kamatbevétele 11,3 milliárd forint, míg a lehívott hitel kamatkiadása mintegy 30 milliárd forint volt.

Hatalmas összeget emészt fel a hitelek törlesztése

Az elnök a 2012–2014 közötti adósságtörlesztésre is kitért, amely az idén 4000, jövőre és 2014-ben egyaránt 3000-3000 milliárd forint, amely jelzi azt is, hogy a magyar adósságállomány szerkezetéből adódó viszonylag rövid lejárat egyben az ország kockázati besorolására is hat. (Viszonyításképpen a jövő évi költségvetés kiadási főösszege 15 476,9 milliárd forintot tesz ki.)

Európa is küszködik az adóssággal

Az európai adósságválság még a korábban erősnek hitt gazdaságokat is megrengette. Jelenlegi formájában kétséges az eurózóna fennmaradása is: a legtöbben Görögország „kihullását” várják a valutaunióból, a nemzetközi elemzőházak erről már több forgatókönyvet is közöltek. A görögökön kívül Írország és Portugália is szorult már mentőcsomagra, melyet az unió gazdasága még úgy-ahogy, de kezelni tudott. Viszont az egyre nagyobb gondban lévő Spanyolország, vagy az óriási adósságállománnyal küszködő Olaszország bedőlésének már beláthatatlan következményei lennének.

Spanyolországgal kapcsolatban az MNO-nak korábban nyilatkozó elemző kifejtette: az ibériai ország GDP-hez mért 68,5 százalékos államadóssága még az uniós átlag alatt van, ugyanakkor a spanyol államháztartási hiány rendkívül magas, melyet csak 2014-ig kell majd leszorítania az előírt szint alá a kormánynak – addig az államadósság tovább fog nőni. A magas kamatok nagyobb adósságot is generálnak, s a spanyol államháztartást terhelik majd. Az elemző szerint ha 80 százalék alatt tudják tartani a spanyolok államadósságukat, akkor az még egy fenntartható szint lehetne.

Harc az államadósság ellen

Orbán Viktor kormányfő szerdán kifejtette, Nyugat-Európa azért sikertelenebb a válságkezelésben, mert a pénzügyi válságra olyan rövid távú választ adott, amely hosszú távú válságot idézett elő: engedte az államadósság megnövelését. Ha egy ország államadóssága 90 százalék felett van, az a „reménytelen kategória”; 70 százalék felett van a „veszélyzóna”, Magyarország itt áll – mondta, hozzáfűzve, hogy az 50 százalék körüli vagy az alatti államadósság biztonságos. Magyarország továbbra sem engedhet abból a célból, hogy csökkentse az államadósságot – emelte ki.

A kormány már a választások után egyértelművé tette, hogy le kell faragni a horribilis adósságállományt. „Olyan, mintha egy legyengült, térdre roskadt embernek úgy kéne fölállni a földről, hogy egy félmázsás cementes zsákot is a vállára tesznek” – fogalmazott még 2011 februárjában Orbán Viktor.