A közgazdász a Rajk László Szakkollégium által adományozott Neumann János-díj átvételekor tartott, „A válság. Hol tartunk most, és mi jöhet még ezután” című előadásában kifejtette: a magas államadósságszintek miatt sokkal könnyebben jön létre olyan piaci helyzet, amikor a magas kötvényhozamok már fenntarthatatlanná teszik egy állam közpénzügyeit. Olivier Blanchard szerint az adósság lefaragásánál ezért fokozatosan, 2020-ig elsődleges többletet kell teremteni a költségvetésben, azaz a kamatkiadások nélkül számított költségvetési egyenlegnek pozitívnak kell lennie. Ezt követően, 2030-ig ezen a pozitív szinten kell tartani az elsődleges egyenleget, mígnem 60 százalékra csökken a GDP-arányos államadósság.
Emlékeztetett: nem a válság nyomán elindított költségvetési élénkítési programok miatt „szállt el” az államok adóssága. Azon túl, hogy sok esetben már a válság kirobbanása előtt magas adósságszintek voltak, ha össze kellene vetni az adósságnövekménynek azon részét, amelyet a költségvetési élénkítés okozott és amit a csökkenő kibocsátás okozott, előbbi eltörpülne utóbbi mellett – mondta.
Bizonytalanság
Az IMF vezető közgazdásza szerint az említett tényezőkön túl egyértelmű veszélyt jelent a bizonytalanság, amelynek forrása a válság eleje óta változik. Mint mondta, a mostani időkben a politikai bizonytalanság a főbb gond, azaz, hogy sokan kételkednek abban, hogy a politikai döntéshozók végrehajtják-e vagy képesek-e végrehajtani a szükséges intézkedéseket. „Ez a bizonytalanság az embereket óvatosságra inti, s ezért kevésbé vásárolnak tartós fogyasztási cikkeket, s kevésbé vállalkoznak új befektetésekre” – fogalmazott a közgazdász.
18 év
Olivier Blanchard előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a fejlett gazdaságokat érintő pénzpiaci válságok rendre hosszan elnyúló, negatív munkaerő-piaci következményekkel járnak. Átlagosan 18 év szükséges, hogy a foglalkoztatottság visszatérjen a válság előtti szintre – mondta. Elmondta ugyanakkor, hogy a világ jegybankjai a válság kezdete óta nagyon agresszíven léptek fel, előbb radikálisan csökkentették az alapkamatokat, majd nem szokványos intézkedéseket vezettek be, s ezzel egyfajta lökést adtak a kilábalás irányába.
A fiatalok a fő áldozatok
Az OECD jelentése szerint a fiatal generációt érintő gondok a válság által leginkább érintett országokban a legsúlyosabbak. A szervezet ennek kapcsán Spanyolországot és Írországot említette külön.
Tudjon meg többet az európai uniós válságkezelésről!
„Sok esetben a jegybankok mandátumaik határát súrolva avatkoztak be, s sokan azt mondták, ez őrület, mert a gazdaságok túlfűtötté válnak. Világos, hogy ez nem történt meg, mert a világgazdaságra sok fékező tényező hat” – magyarázta a szakember. Mint mondta, a válságból való tartós kilábalás csakis az adósság fokozatos és hiteles programokkal való csökkentésével, a bankok tőkehelyzetének és hitelezési hajlandóságának javításával, illetve a potenciális növekedési ütemet gyorsító strukturális reformokkal valósítható meg.
A Neuman János-díjat 1995-ben alapította a szakkollégium diáksága, és olyan kiváló tudósoknak adományozzák, akik kiemelkedő munkával járultak hozzá az egzakt közgazdaságtudomány fejlődéséhez. A korábbi díjazottak között van Maurice Obstfeld, Kornai János, illetve a közgazdasági Nobel-díjjal is kitüntetett Harsányi János.
