A hírügynökség budapesti irodájának küldött írásos válaszában a magyarországi irodavezető egyben hangsúlyozta: a kormány legutóbbi adóügyi intézkedései szembe mennek az IMF ajánlásaival. „Mint korábban már kifejtettük, szerintünk a költségvetési kiigazító intézkedéseknek a kiegyensúlyozott konszolidációra kell összpontosítaniuk ad hoc adóintézkedések helyett” – áll Irina Ivascsenko írásos válaszában.
A nemzetgazdasági miniszter másfél hete jelentette be, hogy elhalasztják a bankadó megfelezését, a többségükben külföldi tulajdonú közműcégekre pedig vezetékadót vetnek ki. Mint lapunk megírta, az Európai Bizottságon belüli baloldali érdekkörök bérből és fizetésből élők terheit növelnék, addig az Orbán-kormány a bankoktól kíván további hozzájárulást.
Varga Mihály tárca nélküli miniszter pénteken egy budapesti kerekasztal-beszélgetésen kijelentette: lehet megállapodás a magyar hatóságok és a nemzetközi szervezetek között, de a magyar kormánynak is vannak feltételei. Elmondta: a magyar kormány mind az Európai Bizottságnak, mind a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) megküldte a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett kiigazítási lépéseket.
Egy könnyen megoldható problémára hivatkozva hozhat Magyarország számára kedvezőtlen határozatot november 7-én a brüsszeli Európai Bizottság – írta korábban a Magyar Nemzet. Ügyünkben a jelek szerint nem szakmai, hanem politikai döntés születhet.
A lap pénteki számában arról is beszámolt: nem valószínű, hogy az Európai Bizottság megszünteti Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárást, azonban az európai uniós támogatásokat várhatóan nem veszítjük el.
Nem szakadtak meg a tárgyalások
Mint arról beszámoltunk, Varga Mihály pénteken azt közölte: nem szakadtak meg a hiteltárgyalások, a nemzetközi szervezetek jelenleg a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett költségvetési egyenlegjavító intézkedéseket értékelik. A miniszter arra reagált, hogy egyes magyar médiumok szerint a nemzetközi hitelezők és a magyar tárgyalódelegáció közötti tárgyalások „szakítás közeli állapotba” kerültek, a többi között a magyar kormány által október elején indított, a hiteltárgyalásokról szóló médiakampány miatt.
Jó IMF-megállapodás a cél
A tárgyalásoknak az a célja, hogy jó megállapodást kössünk – mondta korábban Orbán Viktor. „Olyan, túlzottan biztonsági lépéseket is elvárnak tőlünk, amelyekre szerintem nincs szükségünk, és ami nem jó az országnak” – tette hozzá.
Varga Mihály korábban elmondta, nem lenne helyes azt az üzenetet küldeni, hogy Magyarországnak nem fontos az IMF-megállapodás. Ugyanakkor a magyar gazdaság sebezhetősége jelentősen csökkent, és ha nem változik alapvetően a külső környezet jövőre, akkor nem lesz szüksége külső finanszírozásra.
Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–2009-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kabinet ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.
2008-ban az IMF általános ijedtségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora, mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította, az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt – jelentette ki Boros.
A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifelé vezette az országot a válságból, utána nagyon nagy gazdasági visszaesés következett – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek8 című műsorában.
