Az államtitkár azt is megfogalmazta: a franciáktól megtanulható, hogy a tradíciók egyik legjobb megőrzési módja a közvetlen értékesítés támogatása, amivel ellensúlyozni lehet a globalizáció nem kívánt hatásait is. Francois Laquieze, a budapesti francia nagykövetség kulturális együttműködési tanácsosa, a magyar fővárosban működő Francia Intézet igazgatója hozzátette: a mostani gazdasági és környezet válság kihívásaira az egyik lehetséges válasz az élelmiszerek értékesítési útjának rövidítése, a közvetlen termelői eladások ösztönzése, ezzel a gazdaság „zöldítése”.
Konrád Istvánné, a Magyar Piacszövetkezet elnöke elmondta: nincs még pontos felmérés a belföldön működő termelői piacokról; a Magyar Piacszövetkezet 30-32-t működtet. Ezek bevétele hetente már több tízmillió forintra becsülhető. Gyaraky Zoltán, a VM élelmiszer-feldolgozási főosztályának vezetője pedig megjegyezte: helyben a termékek feldolgozottsági szintjét kell emelni, mivel így drágábban lehet az árut értékesíteni, és több munkahely hozható létre. Jelezte viszont, hogy a kistermelők által előállított élelmiszerek nem versenytársai a tömegtermékeknek, leginkább a kínálatot színesítik.
Vissza kell hozni a köztudatba a termelői piacot
Vissza kell hozni a helyi termelői piacokat a köztudatba – mondta Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára nemrégiben. Kiemelte: a termelők mellett a fogyasztók érdekeit is szolgálják a követhetően megbízható forrásból származó magyar élelmiszerek, amelyek közvetlenül jutnak el a fogyasztók asztalára.
Sikeres a Vidék Mustra elnevezésű, péntekenkénti termelői piac, amelynek több mint húszezres látogatószáma a szervezők véleménye szerint azt jelenti, hogy a vidék meghódította Budapestet. Nyáron a Rózsák terén és a Kossuth téren is nyílt termelői piac. Az ingyenes árusítási lehetőséggel a minisztérium kedvet akar teremteni ahhoz, hogy a termelők részt vegyenek a helyi piacokon.
