A 2002–10 közötti időszakot vizsgáló testület 70 oldalas jelentésének megállapításai között egyebek mellett az is szerepel, hogy az „előnytelen privatizáció, a csalárd módon megkötött finanszírozási szerződések és a három éven keresztül folytatott rablógazdálkodás pénzügyileg teljesen tönkretette a Malévot, önálló működését pedig gyakorlatilag ellehetetlenítette”.
A megállapítások szerint 2002 és 2007 között az állami támogatások csak a Malév Zrt. fenntartását biztosították, veszteséges működés mellett. A légitársaság finanszírozására privatizációt nélkülöző koncepció nem készült. A kormányt és az ágazatért felelős minisztert politikai felelősség terheli, hogy a 2007-es privatizációt megelőző három eredménytelen pályázati eljárás után nem bírálta felül korábbi privatizációs koncepcióját.
„A privatizáció gyakorlatilag úgy zajlott, hogy a vevő nem tett bele és nem is kockáztatott saját pénzt, ugyanakkor minden visszafizetéssel kapcsolatos kötelezettséget végeredményben visszaterhelt a Malévre” – fogalmaz a jelentés.
Fel sem merült, hogy nem privatizálják
A légitársaság 2010-es visszaállamosításával kapcsolatban a főbb megállapítások között szerepel: a bizottság okkal feltételezi, hogy a visszaállamosítás folyamata nem az Európai Unióval egyeztetve történt, ami tovább növelte annak esélyét, hogy az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítse az ügyletet.
A Budapest Airport Zrt.-vel kapcsolatban a jelentés megállapítja: a 2005-ben 11 milliárd forintos eredményt produkáló társaság állami kézben tartása fel sem merült lehetőségként. A bizottság álláspontja szerint a költségvetés hiányainak mielőbbi fedezése nem tekinthető kivételes esetnek, ezért a zártkörű, gyorsított eljárás nem volt indokolt és jogszerű.
A bizottság által megfogalmazott ajánlások között szerepel: az Országgyűlés vizsgálja felül a jogszabályokat, hogy parlamenti vizsgálóbizottsági tisztségviselő, illetve tag ne lehessen olyan személy, aki a vizsgálat tárgyát képező időszakban az adott területért felelős kormányzati tisztséget viselt.