A 2002–10 közötti időszakot vizsgáló testület 70 oldalas jelentésének megállapításai között egyebek mellett az is szerepel, hogy az „előnytelen privatizáció, a csalárd módon megkötött finanszírozási szerződések és a három éven keresztül folytatott rablógazdálkodás pénzügyileg teljesen tönkretette a Malévot, önálló működését pedig gyakorlatilag ellehetetlenítette”.
A megállapítások szerint 2002 és 2007 között az állami támogatások csak a Malév Zrt. fenntartását biztosították, veszteséges működés mellett. A légitársaság finanszírozására privatizációt nélkülöző koncepció nem készült. A kormányt és az ágazatért felelős minisztert politikai felelősség terheli, hogy a 2007-es privatizációt megelőző három eredménytelen pályázati eljárás után nem bírálta felül korábbi privatizációs koncepcióját.
„A privatizáció gyakorlatilag úgy zajlott, hogy a vevő nem tett bele és nem is kockáztatott saját pénzt, ugyanakkor minden visszafizetéssel kapcsolatos kötelezettséget végeredményben visszaterhelt a Malévre” – fogalmaz a jelentés.
Fel sem merült, hogy nem privatizálják
A légitársaság 2010-es visszaállamosításával kapcsolatban a főbb megállapítások között szerepel: a bizottság okkal feltételezi, hogy a visszaállamosítás folyamata nem az Európai Unióval egyeztetve történt, ami tovább növelte annak esélyét, hogy az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítse az ügyletet.
A Budapest Airport Zrt.-vel kapcsolatban a jelentés megállapítja: a 2005-ben 11 milliárd forintos eredményt produkáló társaság állami kézben tartása fel sem merült lehetőségként. A bizottság álláspontja szerint a költségvetés hiányainak mielőbbi fedezése nem tekinthető kivételes esetnek, ezért a zártkörű, gyorsított eljárás nem volt indokolt és jogszerű.
A bizottság által megfogalmazott ajánlások között szerepel: az Országgyűlés vizsgálja felül a jogszabályokat, hogy parlamenti vizsgálóbizottsági tisztségviselő, illetve tag ne lehessen olyan személy, aki a vizsgálat tárgyát képező időszakban az adott területért felelős kormányzati tisztséget viselt.
A bizottság felkéri a kormányt, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálja meg azokat a tényeket, körülményeket, amelyek a Malév Zrt. privatizációjában, illetve reprivatizációjában részt vevő kormányzati szereplők, alkalmazottak, tisztségviselők, szakértők és megbízottak felelősségét alapozzák meg a bizottság megállapításai alapján.
Emellett a testület a nemzetgazdaságért felelős minisztert arra kéri, hogy vizsgálja felül a szabályozást, illetve alakítson ki olyan gyakorlatot, amely kellőképpen védi az állam érdekeit a magánszférából a közszférába érkező, valamint a közszférából a magánszférába távozó vezetők információ-kiadásának megakadályozása érdekében.
Veres János szólásra emelkedett
Az ülésen a szocialista Veres János, a bizottság alelnöke közölte: az elkészült jelentés nem mutatja be hitelesen a március óta működő testület munkáját, rossz színvonalú, több ponton megalapozatlan állításokat, illetve valótlanságokat tartalmaz. A szocialista politikus kifogásolta, hogy az elkészült jelentés többször a Fehér Könyvre hivatkozik, amely nem volt a testület munkájának része. „Azt a sok blődséget, amit a Fehér Könyv tartalmaz, a jelentés megpróbálja a bizottság sajátjaként feltüntetni” – fogalmazott Veres János, utalva a Malév helyzetéről készült, 2011 decemberében bemutatott összeállításra.
A Malév és a Budapest Airport privatizációját, valamint a légitársaság visszaállamosításának körülményeit és fizetésképtelenségének okait vizsgáló parlamenti bizottságot márciusban hozta létre az Országgyűlés. A testület jelentése az eredeti határidő szerint szeptember végére készült volna el. A fideszes Varga Istvánnak, a bizottság elnökének javaslatát elfogadva az Országgyűlés meghosszabbította a testület mandátumát, így december 31-éig kell benyújtani a jelentést a parlamentnek.
A bizottság elé terjesztett jelentést az ülésen elfogadott módosító indítványokkal egybeszerkesztve, bizottsági önálló indítványként terjesztik az Országgyűlés elé. A Malév ez év február 3-án szüntette be működését.
