A bizottság felkéri a kormányt, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálja meg azokat a tényeket, körülményeket, amelyek a Malév Zrt. privatizációjában, illetve reprivatizációjában részt vevő kormányzati szereplők, alkalmazottak, tisztségviselők, szakértők és megbízottak felelősségét alapozzák meg a bizottság megállapításai alapján.
Emellett a testület a nemzetgazdaságért felelős minisztert arra kéri, hogy vizsgálja felül a szabályozást, illetve alakítson ki olyan gyakorlatot, amely kellőképpen védi az állam érdekeit a magánszférából a közszférába érkező, valamint a közszférából a magánszférába távozó vezetők információ-kiadásának megakadályozása érdekében.
Veres János szólásra emelkedett
Az ülésen a szocialista Veres János, a bizottság alelnöke közölte: az elkészült jelentés nem mutatja be hitelesen a március óta működő testület munkáját, rossz színvonalú, több ponton megalapozatlan állításokat, illetve valótlanságokat tartalmaz. A szocialista politikus kifogásolta, hogy az elkészült jelentés többször a Fehér Könyvre hivatkozik, amely nem volt a testület munkájának része. „Azt a sok blődséget, amit a Fehér Könyv tartalmaz, a jelentés megpróbálja a bizottság sajátjaként feltüntetni” – fogalmazott Veres János, utalva a Malév helyzetéről készült, 2011 decemberében bemutatott összeállításra.
A Malév és a Budapest Airport privatizációját, valamint a légitársaság visszaállamosításának körülményeit és fizetésképtelenségének okait vizsgáló parlamenti bizottságot márciusban hozta létre az Országgyűlés. A testület jelentése az eredeti határidő szerint szeptember végére készült volna el. A fideszes Varga Istvánnak, a bizottság elnökének javaslatát elfogadva az Országgyűlés meghosszabbította a testület mandátumát, így december 31-éig kell benyújtani a jelentést a parlamentnek.
A bizottság elé terjesztett jelentést az ülésen elfogadott módosító indítványokkal egybeszerkesztve, bizottsági önálló indítványként terjesztik az Országgyűlés elé. A Malév ez év február 3-án szüntette be működését.
