Meghosszabbították a Malév-vizsgálóbizottság mandátumát

Az év végéig meghosszabbította a Malév-vizsgálóbizottság mandátumát az Országgyűlés. A jövőben kiemelt juttatás jár a hivatali ideje alatt elhunyt kormányfő özvegyének.

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény eddig ugyanis másképpen kezelte a közhasznú jogállással rendelkező és a nem közhasznú civil szervezeteket. Az előbbiek csak akkor juthattak hozzá az adózók egyszázalékos felajánlásához, hogy ha már egy évvel korábban – állami szervvel vagy önkormányzattal kötött szerződés alapján – végezték a tevékenységüket. Az Országgyűlés 324 igen szavazattal 8 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett ezt a megszorítást vette ki az említett törvényből.

A jogszabályba kiegészítésként bekerült a közhasznú tevékenységek listája is, így a jövőben ide tartozik például a szociális tevékenység, a természetvédelem, a gyermek- és ifjúságvédelem, a fogyasztóvédelem és az atlanti integráció elősegítése is.

A Ház egyúttal a magyar hősök emlékének megörökítéséről szóló törvényen is változtatott, annak érdekében hogy a megemlékezéseken ne csak egyesületek, hanem alapítványok is részt vehessenek.

Kiemelt juttatás jár az özvegyeknek

Kiemelt juttatás jár a jövőben a hivatali ideje alatt elhunyt kormányfő özvegyének. A parlament hétfőn 247 kormánypárti igen szavazattal, 91 ellenében fogadta el Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető fideszes államtitkár erről szóló javaslatát. A jogszabály gondoskodik arról, hogy a miniszterelnök halála esetén a havi kormányfői illetményt – ami jelenleg nagyjából másfél millió forint – az elhunyt nyugdíjaként vegyék figyelembe a hozzátartozói nyugellátás meghatározásakor. A politikus indoklása szerint az előterjesztés ezzel méltányos – méltó életfeltételeket és a közéleti részvételt is lehetővé tévő – juttatást biztosít az elhunyt kormányfő hozzátartozójának.
Az előterjesztés e jogosultságot a hivatali ideje alatt elhunyt miniszterelnök özvegyének adja meg, és kiterjeszti a rendszerváltás utáni kormányfők özvegyeire is. A változás így Antall Józsefnét, az első szabadon választott kormány 1993 decemberében elhunyt vezetőjének özvegyét érinti.

Lázár János javaslatára az Országgyűlés változtatott a köztársasági elnök javadalmazásáról szóló sarkalatos törvényen is, amely eddig csak azt mondta ki, hogy az államfő halála esetén a házas- vagy élettársát (ennek hiányában örököseit) az elnök hathavi tiszteletdíjának megfelelő juttatás illeti meg. Ezt most kiegészítették a kormányfőknél is bevezetett szabállyal, vagyis azzal, hogy a hivatalban lévő államfő halálakor tiszteletdíját a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor öregségi nyugdíjként veszik figyelembe. E speciális szabályt a törvény jelenleg is tartalmazza, de csak a – mandátumuk lejárta után is a másfél millió forintos államfői tiszteletdíjra jogosult – korábbi köztársasági elnököknél. E rendelkezést terjesztette ki a parlament arra az esetre, ha a hivatalban lévő köztársasági elnök veszti életét. A törvényjavaslat arra is kitér, hogy az így megállapított hozzátartozói nyugellátások fedezetét a központi költségvetés megtéríti a Nyugdíjbiztosítási Alapnak.

Az új szabályok a kihirdetésüket követő hónap első napján lépnek hatályba.

Elektronikusan lehet intézni az építésügyi engedélyeket

Jövő évtől elektronikus ügyintézést tesz lehetővé az építésügyi engedélyezési eljárásokban az építésügyi, a területrendezési és a településfejlesztési törvényt módosító javaslat, amelyet hétfőn 244 igen szavazattal, 90 nem ellenében fogadott el a Ház.

A módosítás a főváros és a kerületek településrendezési munkájának összehangolására is lehetőséget ad. Míg a főváros a rendezési szabályzat megalkotásával egységes szabályozást hozhat létre Budapesten például a beépítési sűrűség vagy az épületmagasság tekintetében, a kerületeknek kevesebb szabályt kell figyelembe venniük.

A változtatás lehetőséget ad a polgármestereknek a településképet befolyásoló beruházások véleményezésére; arra is módjuk lesz a településképi eljárás keretében, hogy az építési hatósági engedélyhez nem kötött, de lényeges tevékenység során meghatározzák a feltételeket. Erre tizenöt napjuk lesz.

A jövő évtől elektronikusan lehet intézni az építésügyi hatósági eljárásokat, az eljárási idő pedig egységesen 30 nap lesz. Az építésügyi hatósági szolgáltatás keretében az engedélyező hatóság előre tájékoztatást adhat az építtetőnek arról, hogy megfelelőek és elegendőek-e az engedélyezéshez az általa benyújtott dokumentumok.

A módosítás pontosítja a szabálytalan építkezés eseteit, és meghatározza a szankcióit is, emellett egyszerűsíti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások engedélyezési eljárását.