Czerván György a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) közgyűlésén az ágazat helyzetét értékelve elmondta: a pozitív egyenleg az idei első nyolc hónapban 2,5 milliárd eurót tett ki, ez alapján az éves teljesítmény minden bizonnyal meghaladja a tavalyi, rekordnak számító 2,7 milliárd eurós szintet.
Emlékeztetett: a magyar GDP 1,6 százalékos múlt évi növekedéséhez az ágazat 0,9 százalékponttal járult hozzá. Az ágazat összes kibocsátása elérte a 2170 milliárd forintot, az ágazati beruházások pedig 14 százalékkal nőttek 2011-ben.
Nyitottak a párbeszédre
Az államtitkár hangsúlyozta: az agrárkormányzat nyitott a konstruktív párbeszédre a MOSZ-szal – ahogy a többi társadalmi, szakmai és érdek-képviseleti szervezettel is – az ágazatot érintő valamennyi fontos kérdésben. Sem az új földtörvényjavaslat, sem a tervezett új szövetkezeti törvény nem végleges még, így a jobbító szándékú, kritikai észrevételeket minden érintett megteheti – mondta.
Az utóbbi hónapokban átlagosan 6 százalék körül emelkedtek az élelmiszerárak Magyarországon; jelentősebb drágulástól nem kell tartani, és bár a kormány napirenden tartja az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésének kérdését, egyelőre nem várható érdemi változás ezen a téren – válaszolta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára szerdán az MTI-nek. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) közgyűlésén az MTI kérdésére hangsúlyozta: jelentős áremelkedéstől azért nem kell tartani, mert az élelmiszerek drágulásának gátat szab a fizetőképes kereslet. Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a vidékfejlesztési tárcának konkrét ráhatása nincs az élelmiszerek áremelkedésére, a kormány az élelmiszerárak növekedését az általános forgalmi adó mértékének megállapításával tudja befolyásolni. Mint mondta, „a kérdéskör napirenden van” – főként az alapvető élelmiszerek áfájának mérséklése –, ám egyelőre konkrét intézkedés nem várható.
Példaként említette, hogy a földforgalmat szabályozó új törvényben szerepelhet az állattenyésztést segítő kitétel, miszerint állategységenként 2 hektár többlettel számolhatnak az állattenyésztők a birtokmaximum meghatározásánál. Változás lehetséges a társas vállalkozások jelenleg ismert foglalkoztatási előírásainál is. A szövetkezeti törvény – amelynek előkészítése most folyik – várhatóan jövőre kerül az Országgyűlés elé. Jelezte azonban, hogy egy esetleges tőkekivonással a szövetkezetekből nem értene egyet.
Több mint egymilliárdos többlet
Kiemelte: az agrárkormányzat nagy figyelmet fordít az állattenyésztés támogatására, ugyanis a jelenlegi – mezőgazdaságon belüli –, 32 százalékos arányának jelentős növelését kívánja ösztönözni. Egyebek között ezt a célt kívánja előmozdítani, hogy az idén kifizetett tejkvóta-támogatást, amely kilónként 4 forint volt, megemelték 60 fillérrel. Ez több mint egymilliárd forint többletbevételt jelent a termelőknek. Az idén még a cukorrépa-termelők is mintegy 800 millió forint támogatás kifizetésére számíthatnak.
Nagy Tamás, a MOSZ elnöke az elnökségi beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében arra hívta fel a figyelmet: ha az új földtörvény most ismert változatát szavazza meg az Országgyűlés, akkor mintegy kétmillió ember szenvedhet el vagyonvesztést a termőföld értékének csökkenése miatt. A társas vállalkozásokat pedig nehéz gazdasági helyzetbe hozhatja az előírt foglalkoztatási kényszer. Így tovább nőhet a vidéki munkanélküliség – vélekedett. A földtörvény mostani változatának elfogadása esetén a MOSZ a köztársasági elnökhöz fordulna – mondta. A társas vállalkozások érdekképviseleteként sérelmezik, hogy – mint megjegyezte – nincs rendszeres egyeztetés az ágazatot érintő fontos kérdésekről a MOSZ és a szaktárca között.
Agrártámogatások
A magyar agrárpolitika legfontosabb tétele, hogy nem engedünk az agrártámogatások jelenlegi szintjéből – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kedden a Bács-Kiskun megyei Bakodpusztán, az Országos Agrárfórumon.
Az Európai Unió 2014–2020 közötti Közös Agrárpolitikájának vitája kapcsán Fazekas Sándor azt mondta, Magyarországnak nem lenne rossz a jelenlegi agrárpolitika, hiszen az ország az uniós átlagnak megfelelő támogatást kap. Jelentős országcsoport szeretné megnyirbálni az agrárkifizetéseket, ám Magyarország többek közt Franciaországgal, Spanyolországgal, Belgiummal, Romániával a mostani szint fenntartását támogatja.
Áder János Václav Klaus cseh államfővel való találkozásakor is hangsúlyozta az agrártámogatások fontosságát.
