Az államtitkár közölte: a kormány által októberben bejelentett intézkedéseknél az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alóli kikerülés, azaz a költségvetési hiány tartósan három százalék alatt tartása, illetve az államadósság csökkenő pályára állítása volt a prioritás. Úgy fogalmazott: „most ott tartunk, hogy komoly esélyt látunk arra, hogy jövő júniusban véglegesen kikerülhetünk a túlzottdeficit-eljárás alól. Vagyis – ha komoly véráldozatok árán is, de – el tudtuk érni a fiskális stabilitást”. Ezek után már tudunk a növekedésre fókuszálni – tette hozzá.
Tárgyalási javaslatot állítanak össze
Pleschinger Gyula szerint a bankok a jelenleginél „agresszívebb ösztönzésre várnak” a hitelezés beindításához. „Most annak részleteit vizsgáljuk, hogy mennyi bankadóról mondhat le a kormány, hogy a másik oldalon a hitelezés beindulásával többletbevételre tegyen szert a fogyasztás és a beruházás felfutásával” – mondta, hozzátéve, hogy a kormány egyelőre tárgyalási javaslat összeállításán dolgozik, amelyet majd a bankszövetséggel is megvitatnak majd. Az NGM államtitkára szólt arról is, hogy a kormánynak „eszébe sem jutott”, hogy a lejáró devizaadósságot pusztán forint-, illetve belföldi devizakibocsátásokból finanszírozza. „Nem mondhatunk le, és nem is kívánunk lemondani a nemzetközi piacokon való megjelenésről” – tette hozzá.
Magyarország kapós
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Kossuth Rádiónak adott interjúban szombaton úgy fogalmazott: szerinte nem biztos, hogy Magyarországnak jövőre a nemzetközi pénzpiacokon deviza államkötvényt kell kibocsátania. Pleschinger Gyula a devizakibocsátással kapcsolatosan elmondta: a piaci viszonyok és az IMF/EU-tárgyalások fényében tudnak dönteni arról, hogy mikor éljenek legelőször a kínálkozó alkalommal. Mint mondta, „az Eximbank példája és az Államadósság Kezelő Központ idei aukciói mutatják, hogy Magyarország kapós IMF-megállapodás nélkül is. Úgy néz ki ezek alapján, hogy Magyarország iránt változatlan a befektetői bizalom.”
Az államtitkár az interjúban elmondta: nem kapott semmiféle felkérést a jegybankelnöki pozíció betöltésére. Hozzátette: ő magát befektetési bankárként definiálná, a monetáris politikához kevésbé ért. „Szerintem egy monetáris politikában jártas elnökre van szükség, és remélem, hogy egy ilyen személyre esik majd a választás” – fogalmazott.
Alaptalan félelem
Pleschinger Gyula az interjúban kérdésre válaszolva leszögezte: az a fajta félelem, hogy a kormány az önkormányzatoktól átvett adósságot nem fizetné vissza teljes egészében, teljességgel alaptalan. Elmondta azt is, hogy véleménye szerint a kormány nem tervez új végtörlesztési konstrukciót az eladósodott vállalatok megsegítésére. A kormány a nagyvállalatokkal kötött stratégiai megállapodások során arra törekszik, hogy helyzetbe hozza beszállítóként a magyar kis- és középvállalkozásokat – tette hozzá.
