Mostantól a következményekkel is számolni kell

Lezárult a következmények nélküli számvevőszéki ellenőrzések korszaka – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke.

Uniós pénzek

Az uniós pénzek felhasználását feszegető kérdésre Domokos László elmondta: 2012-ben több számvevőszéki ellenőrzés is közvetlenül érintette és értékelte az európai uniós források felhasználását. Ennek alapján elmondható, az uniós források lekötésének hatékonysága alapvetően sikeres, Magyarország más tagállamokkal összevetésben is jól áll ezen a területen.

Felhívta a figyelmet arra, hogy szembetűnő a tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása, emiatt az uniós pénzek nehezen és lassan jutnak el a kedvezményezettekhez. E források felhasználása gyakran nem átgondolt, nem mérlegelik a hosszú távú hatásokat, következményeket. „Egy-egy településen megvalósítanak például egy fejlesztést, de azt nem veszik figyelembe, hogy mennyibe fog kerülni a beruházás fenntartása a következő tíz-húsz évben. Így a teljes időszakot tekintve lehet, hogy az uniós pénz többet árt, mint használ” – említette a gondokat az ÁSZ-elnök.

Kifejtette: a 2014 és 2020 közötti időszakra összehangolt stratégiára van szükség, ami javítja az életszínvonalat, munkahelyeket és hozzáadott értéket teremt, segíti a fenntartható fejlődést, élénkíti a beruházásokat, ám eközben nem növeli az ország eladósodottságát.

Önkormányzati adósságátvállalás: jó az irány

Arra a felvetésre, mit gondol arról, hogy az állam átvállalja a települések adósságát, elmondta: „önmagában természetesen ez nem oldja meg a problémákat, de az irányt alapvetően jónak tartom”. Kiemelte, a számvevőszéki ellenőrzések megerősítették, hogy szükség van a beavatkozásra, hiszen a pénzügyi nehézségek, az eladósodottság már az egész önkormányzati rendszer működését veszélyeztette. Az adósság átvállalása ugyanakkor olyan, mint a mesterséges lélegeztetés, adott esetben életet ment, de a beteget még nem gyógyítja meg – érzékeltette. „Hosszú távú terápiára van szükség, ami megakadályozza, hogy az adósságállomány újratermelődjön.”

Pazarló felsőoktatás

Az ÁSZ elnöke a felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatban kifejtette: még 2009-ben hozta nyilvánosságra a számvevőszék a felsőoktatás 2005 és 2008 közötti átalakítására vonatkozó jelentését, ez volt a bolognai rendszerre való áttérés időszaka. A szervezet akkor rámutatott, hogy az alapképzési struktúra széttagolt, a törvényi szabályozás nem ösztönzi a hallgatókat a tanulmányaik mielőbbi elvégzésére. Ez a hallgatói teljesítmény csökkenését idézi elő, és pazarló állami támogatást jelent.

Domokos elmondta, az ÁSZ a ppp-beruházásokról szóló ellenőrzése során megvizsgálta a magánszektor bevonásával 2004 és 2011 között megvalósult kollégiumprojekteket. „Azt láttuk, hogy ezek a beruházások előnytelenek a felsőoktatási intézmények, így az állam, az adófizetők számára is. A ppp-konstrukcióban megvalósult kollégiumoknak a fenntartásához a következő tizenöt évben mintegy 65 milliárd forint központi forrásra lesz szükség” – emelte ki.

A felsőoktatási intézmények gazdasági társaságairól szóló ÁSZ-jelentés azt állapította meg, hogy az egyetemek és főiskolák cégei gazdasági értelemben nem voltak sikeresek 2006 és 2010 között, ráadásul 23 intézményből 13 egyáltalán nem ellenőrizte a tulajdonában lévő társaságokat – jelentette ki a számvevőszék vezetője.

Együttműködés a kínai számvevőszékkel

Az ÁSZ elnöke végezetül elmondta: a búcsúzó év egyik legfontosabb eredménye, hogy az Állami Számvevőszék november közepén együttműködési, partneri megállapodást írt alá a kínai számvevőszékkel. „Ez azért is különösen fontos, mert 2013 és 2016 között Kína tölti be az INTOSAI, a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezetének elnöki posztját, így a világ egyik vezető számvevőszékével is közvetlen szakmai kapcsolatba kerülhetünk” – emelte ki Domokos László.