Az MNB 2013-ra az uniós elszámolás szerinti 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiányt vár – mondta Antal Judit, az MNB pénzügyi elemzések területének helyettes vezetője az EU-prognózis kapcsán az MTI-nek pénteken. Az Elemzés az államháztartásról című MNB-tanulmányban, amelyet Budapesten sajtótájékoztatón mutattak be, a jegybank szakértői szerint a foglalkoztatottság emelkedik, a munkanélküliségi ráta folyamatosan csökken, a vizsgált 2013–2027 közötti időszak végére 8 százalék alá süllyed.
A 2013–14-ben várható csökkenés után a GDP-arányos államadósság emelkedni fog, mert az elsődleges egyenleg is kedvezőtlenül alakul – olvasható az MNB szakértőinek tanulmányában. Az emelkedés azonban 2015–2017-ben átmeneti lesz, majd 2018-tól kezdődően gyorsuló ütemben csökken a GDP-arányos államadósság. Az MNB 2027-re 66 százalékos adósságrátát feltételez, 13 százalékponttal alacsonyabbat a tavaly év végi 79 százaléknál.
A szakértők leszögezik: elemzésük eredményei módszertani szempontból úgynevezett technikai kivetítésnek, és nem előrejelzésnek tekinthetők. Ez alatt azt értik, hogy céljuk a jelenleg definiált gazdaságpolitikai-fiskális környezet folytatódásának, változatlanságának feltételezése esetén előálló hiány- és adósságpálya bemutatása. Ez nem (vagy csak nagyon speciális esetekben) esik egybe a legvalószínűbb pályával, azaz nem arra a kérdésre keresik a választ, hogy milyen adósság- és hiánypálya várható a jövőben, hanem arra, hogy mi történne akkor, ha a jelenlegi szakpolitikákat követik a jövőben.
Az MNB tanulmánya szerint az államháztartás kamatkiadások nélküli, úgynevezett elsődleges többlete átmeneti csökkenést követően trendszerűen javul, és a kivetítési horizont végén, azaz 2027-ben a GDP 2 százaléka felett alakulhat. A jegybanki tanulmány szerint az elsődleges többlet átmeneti mérséklődését továbbra is döntő részben az uniós források csökkenése és az újonnan megjelenő kiadások, így a pedagógus életpálya-modell megvalósítása idézik elő.
Az MNB 2014 és 2016 között enyhén magasabb veszteségterítési igénye átmenetileg ugyancsak az elsődleges egyenleg romlása irányába hat, hosszabb távon azonban a jegybanki kivetítés szerint a jegybanki nyereség tartós bevételt jelenthet a költségvetésben.
A tanulmány szerint középtávon jelentős mértékű egyenlegjavulást hoz a nyugdíjkiadások csökkenése. A nyugdíjkiadások szintje ugyan rövid távon jelentősen meghaladja a jegybank korábbi várakozásait, a nyugdíjrendszer reformjai következtében a kiadások a következő 15 évben számottevően, a GDP-hez mérten 2,7 százalékkal mérséklődnek.
