Elmondta, ezzel eldőlt az a vita, hogy az ország rá van-e szorulva az IMF-hitelre, vagy más szervezetek segítségére, vagy tudjuk a költségvetést a piacról finanszírozni. Most úgy tűnik, ezt meg tudjuk tenni – jelentette ki. Navracsics hangsúlyozta, hogy az új gazdasági alapokat letették, az alapvető bizalom is nő, így a kormány feladata immár az, hogy a gazdasági növekedést is be tudja indítani, hogy a hazai vállalkozók is érezzék a stabilitást.
Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter Párhuzamos kihívások – kormányzati cselekvés a 100 százalékos forráslehívás és a hatékony felkészülés érdekében című előadásában beszélt arról, hogy a döntések felgyorsítása érdekében hozták létre a nemzeti fejlesztési kabinetet. A meglévő források 95 százalékát operatív programokba sorolták, 80 százaléka már jóváhagyott szerződésekkel, támogatással bír – tájékoztatta a résztvevőket.
Már csak egy, mindennél nagyobb feladat áll előttünk, hogy nagyjából 1500 milliárdot kifizessünk – jelentette ki. Azt ígérte, ehhez megadnak minden segítséget, vagyis a tavaly elindított önerőalapot ismét megnyitják az önkormányzatok és a közintézmények számára, ettől azt remélik, hogy új lendületet ad a pályázatoknak. Szintén tavalyi döntés, hogy a szállítói előleget felemelték 30 százalékra, amit a fejlesztési ügynökségektől lehet igényelni, ami likviditási problémákat oldhat meg – mutatott rá a miniszter. Ezektől a döntésektől azt reméli, hogy az 1500 milliárd forint kifizetése lehetségessé válik.
Szólt arról is, hogy a vállalkozások számára közvetlenül igénybe vehető források kimerültek, pályázatokat kellett felfüggeszteni forrás hiányában. Szabad forrást ma már csak meghatározott célokra lehet felhasználni – tette hozzá. Németh Lászlóné kiemelte: másfél havi rendszerességgel a pályázatokat felülvizsgálják, mivel a legutóbbi vizsgálatnál például olyan pályázatokat is találtak, amelyek a 2009. évi elbírálás óta sem valósultak meg.
A miniszter a jövőről szólva azt mondta: a 2014–2020-as európai uniós költségvetési periódus új megközelítést igényel. A pályázati források közel hatvan százalékát gazdaságfejlesztésre akarják fordítani; az erről szóló tárgyalások még folynak, de a miniszter szerint jó esély van arra, hogy érveiket elfogadtassák az Európai Unióval.
A következő időszakban nem csak az operatív programokon változtatnak, olyan intézményi rendszer kialakítását tervezik, amely sokkal könnyebb, gyorsabb eljárásrendet tesz lehetővé, hogy jobban „kézben lehessen tartani az eseményeket” – mondta a miniszter, hozzátéve: ezt szintén el kell fogadtatni az unióval.
Ismert, Magyarország 3,25 milliárd dollár értékben bocsátott ki devizakötvényt öt- és tízéves lejárattal. Az idei devizakibocsátási terv kicsit több mint fele teljesült a kibocsátással – mondta Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese. Szerdai elemzéseikben londoni pénzügyi szakértők úgy vélekedtek: Magyarország „figyelemreméltó” sikerű devizakötvény-kibocsátással tért vissza a nemzetközi tőkepiacra, mivel egy ilyen kibocsátás még alig egy évvel ezelőtt is lehetetlennek tűnt. A tranzakciónak ugyanakkor megvannak a potenciális kockázatai is, például növelheti az adósságszolgálati költségeket.
