Az elemzők egyöntetűen megállapították azt is, hogy a sikeres kibocsátás után most már gyakorlatilag nincs esély új IMF/EU-megállapodás megkötésére. Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai befektetőknek összeállított szerdai értékelésükben az előző este értékesített, összesen 3,25 milliárd dollár névértékű öt- és tízéves magyar kötvénnyel kapcsolatban kiemelték, hogy az idén 5,1 milliárd euró magyar szuverén devizaadósság-hányad jár le, és ebből 3,6 milliárd euró a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) visszafizetendő hitelrész.
A devizakötvény az utolsó szög az IMF-megállapodás koporsójában
Az IMF-hitel kamata ugyanakkor sokkal alacsonyabb, mint a piacon kibocsátott kötvényé, így az IMF-fel szemben esedékessé váló kötelezettség megújítása a devizakötvény-kibocsátás bevételéből az adósságszolgálati költségek emelkedését jelenti – fejtegették a Capital Economics londoni elemzői. A ház szakértőinek megfogalmazása szerint mindemellett a kibocsátás „az utolsó szöget jelenti az IMF/EU-megállapodás koporsójában”, pedig egy ilyen megállapodás elősegíthette volna a magyarországi gazdaságpolitikai döntéshozatal hitelességének erősítését.
A Capital Economics londoni elemzőinek értékelése szerint a dollárkötvény-kibocsátás sikere önmagában azt is jelezheti, hogy növekszik a magyar gazdaságba és a gazdaságpolitikába vetett bizalom. A cég közgazdászai közölték ugyanakkor: véleményük szerint a sikerrel végrehajtott kibocsátás inkább a globális kockázatvállalási hajlandóság általános erősödését tükrözi.
A bizalom mellett a forintra is jó hatással lehet
A Goldman Sachs (GS) pénzügyi szolgáltató csoport londoni közgazdászai is kiemelték szerdai értékelésükben azt a véleményüket, hogy a sikeres devizakötvény-kibocsátás után a magyar kormánynak most már „nem sok oka maradt” az IMF/EU-tárgyalások újrakezdésére, legalábbis addig, amíg van befektetői kereslet a hazai kibocsátású állampapírokra.
A GS szerint ugyanakkor a sikeres dollárkötvény-kibocsátás kedvező a forint szempontjából, csökkenti ugyanis annak a kockázatát, hogy a kormány a forintkötvény-kibocsátások bevételeinek átváltásával gyakorlatilag a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartalékát használja devizaadósság-törlesztésre. A Goldman Sachs elemzői mindazonáltal közölték: a dollárkötvény-kibocsátás sem változtat azon a véleményükön, hogy a forintra hosszú távon gyengülési nyomás hat a magánszektor devizaalapú adósságainak törlesztései és a költségvetési fenntarthatóság továbbra is jelentős kockázatai miatt.