Az elemzők egyöntetűen megállapították azt is, hogy a sikeres kibocsátás után most már gyakorlatilag nincs esély új IMF/EU-megállapodás megkötésére. Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai befektetőknek összeállított szerdai értékelésükben az előző este értékesített, összesen 3,25 milliárd dollár névértékű öt- és tízéves magyar kötvénnyel kapcsolatban kiemelték, hogy az idén 5,1 milliárd euró magyar szuverén devizaadósság-hányad jár le, és ebből 3,6 milliárd euró a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) visszafizetendő hitelrész.
A devizakötvény az utolsó szög az IMF-megállapodás koporsójában
Az IMF-hitel kamata ugyanakkor sokkal alacsonyabb, mint a piacon kibocsátott kötvényé, így az IMF-fel szemben esedékessé váló kötelezettség megújítása a devizakötvény-kibocsátás bevételéből az adósságszolgálati költségek emelkedését jelenti – fejtegették a Capital Economics londoni elemzői. A ház szakértőinek megfogalmazása szerint mindemellett a kibocsátás „az utolsó szöget jelenti az IMF/EU-megállapodás koporsójában”, pedig egy ilyen megállapodás elősegíthette volna a magyarországi gazdaságpolitikai döntéshozatal hitelességének erősítését.
A Capital Economics londoni elemzőinek értékelése szerint a dollárkötvény-kibocsátás sikere önmagában azt is jelezheti, hogy növekszik a magyar gazdaságba és a gazdaságpolitikába vetett bizalom. A cég közgazdászai közölték ugyanakkor: véleményük szerint a sikerrel végrehajtott kibocsátás inkább a globális kockázatvállalási hajlandóság általános erősödését tükrözi.
A bizalom mellett a forintra is jó hatással lehet
A Goldman Sachs (GS) pénzügyi szolgáltató csoport londoni közgazdászai is kiemelték szerdai értékelésükben azt a véleményüket, hogy a sikeres devizakötvény-kibocsátás után a magyar kormánynak most már „nem sok oka maradt” az IMF/EU-tárgyalások újrakezdésére, legalábbis addig, amíg van befektetői kereslet a hazai kibocsátású állampapírokra.
A GS szerint ugyanakkor a sikeres dollárkötvény-kibocsátás kedvező a forint szempontjából, csökkenti ugyanis annak a kockázatát, hogy a kormány a forintkötvény-kibocsátások bevételeinek átváltásával gyakorlatilag a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartalékát használja devizaadósság-törlesztésre. A Goldman Sachs elemzői mindazonáltal közölték: a dollárkötvény-kibocsátás sem változtat azon a véleményükön, hogy a forintra hosszú távon gyengülési nyomás hat a magánszektor devizaalapú adósságainak törlesztései és a költségvetési fenntarthatóság továbbra is jelentős kockázatai miatt.
Nem volt szükség több kötvény kibocsátására
Azért nem emelte meg a jelentős túljegyzés ellenére az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a 3,25 milliárd dollár összegű kibocsátást, mert nem volt szükség többre, sőt az eredeti terv 3,25 milliárd dollárnál kisebb volt – mondta Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az MTI-nek szerdán. Az államtitkár közölte: az információadást korlátozza, hogy a dollárkötvény-kibocsátás az amerikai értékpapír-szabályozás hatálya alá esik. Ez vonatkozik a befektetők körének pontos meghatározására, azt azonban elmondta Pleschinger Gyula, hogy a roadshow során amerikai és londoni „magas minőségű” befektetők jelentették be érdeklődésüket, ami visszatükröződött az elfogadott jegyzésekben is.
„Bízunk abban, hogy a Prémium Euro Magyar Államkötvény (Pemák) továbbra is sikeres lesz – az ÁKK az egymilliárd eurós összeg elérésekor új sorozatot indított januárban –, valamint abban, hogy a mostani sikeres kibocsátás után a másodpiaci hozamok leesnek, azaz egy újabb kibocsátás (rábocsátás) esetén még kedvezőbb lehet a hozam, ahogy az 2011 tavaszán történt” – fogalmazott Pleschinger Gyula.
A Pemák sikere
Az Államadósság Kezelő Központ január közepén jelezte, hogy új sorozatot indít a lakossági eurókötvényből, a Pemákból, mivel az értékesítés már elérte az egymilliárd eurót. Az adósságkezelő akkor hangsúlyozta, hogy a Pemák kibocsátása és sikeres értékesítése nem helyettesíti a nemzetközi tőkepiacon való megjelenést. A szervezet jelezte, a tőkepiaci kibocsátások időzítését és devizanemét a piaci helyzet alapján határozza meg.
A Pemák-értékesítések felfutása olyan mértékben emelte a kormány devizabetét-állományát, hogy külföldi forrásbevonás nélkül is lehetővé tette a következő esedékes IMF-hitelrészlet január 25-i előtörlesztését. Mindezt úgy, hogy eközben a tartalékok tovább emelkedtek.
