Így változhat a jegybanki politika

A hazai és külföldi elemzők véleménye egybecseng: a magyarországi inflációs ütem következtében a jegybank tovább csökkentheti az alapkamatot.

NT
2013. 03. 12. 13:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A fogyasztói árak februárban 0,1 százalékkal csökkentek januárhoz képest, és 2,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A KSH elsősorban a 10 százalékos rezsicsökkentés hatásával magyarázta a kedvező adatot. A februárinál alacsonyabb, 2,3 százalékos 12 havi inflációt 2006 áprilisában mért a KSH, 2,8 százalékos inflációt pedig 2006 május–júniusban – mondta Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője.

Az energiaárak kalkulált csökkentése mellett némi meglepetést okozott februárban az élelmiszerárak változatlansága, az előző években ugyanis kisebb-nagyobb áremelkedés következett be – mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője, aki 3,1 százalékos 12 havi adatot várt. Ugyancsak kisebb fogyasztói árak alakultak ki egy hónap alatt a tartós fogyasztási cikkeknél, így a gépkocsiknál, a bútoroknál, a ruházati cikkeknél vagy a lakás felszereléseknél. Előrejelzése szerint a következő hónapokban a 12 havi infláció akár 2,1 százalékra is eshet, majd az év végére 2,7 százalékra ugorhat vissza, ha az élelmiszeráraknál nem következik be rendkívüli emelkedés.

Hasonló magyarázatot adott a vártnál alacsonyabb inflációra Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője is, jelezve, hogy az infláció így közel hétéves mélypontra, egyúttal a 3 százalékos inflációs cél alá csökkent. Hozzátette azt is, hogy a maginfláció jóval mérsékeltebben, 3,7 százalékról 3,6 százalékra csökkent. A belső kereslet hiányát tükrözi az élelmiszerárak korábbi előrejelzésekhez képesti lassúbb növekedése, mivel a termelők és a feldolgozók nem tudták áthárítani a takarmányköltségek tavalyi meredek emelkedését – tette hozzá.

Suppan úgy véli, hogy bázishatások miatt az infláció a következő hónapokban 2,6 százalékig mérséklődhet. Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, emellett az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció további enyhülésére lehet számítani, az idei év 2,5 százalékos infláció zárulhat. Az átlagos infláció 2013-ban 2,7 százalék, jövőre 3,2 százalék lehet.

A márciusi kamatdöntéssel kapcsolatos kérdésre Suppan azt mondta, hogy miután az infláció várhatóan az egész év során a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, lehetőség lenne további kamatcsökkentésekre, amit a piacok áraznak is, a határidős kamatlábpiac 100 bázispontos, azaz egy százalékos további kamatcsökkentést áraz 6 hónapon belül. (jelenleg 5,25 százalék az alapkamat.) Azonban a forint különösen sérülékennyé vált az elmúlt hetekben, ami megakadályozhatja a kamatcsökkentések folytatását.

A 3 százalékos célszint alá lassult magyarországi inflációs ütem nyomán az eddigieknél nagyobb monetáris enyhítési ütemre kapcsolhat a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely a jelek szerint a korábbiaknál jobban viseli a gyenge forintot, bár „szélsőséges” forintgyengülés esetén valószínűleg leáll az enyhítési ciklus – ezt az adatsor ismertetése után jósolták a londoni pénzügyi elemzők.

Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza a keddi adatismertetés után közölte: várakozása szerint az MNB monetáris tanácsa a márciusi kamatdöntő ülésen legalább 0,5 százalékpontos kamatcsökkentésről dönt. A Standard Bank londoni elemzőjének véleménye szerint, ha a forint rövid távon még tovább gyengül, arra az MNB valószínűleg devizapiaci intervencióval reagálna. Hozzátette: várakozása szerint később, ha a devizaadós háztartások problémáira valamilyen mértékben sikerül megoldást találni, az MNB agresszívabb forintgyengülést is elviselne.

Daniel Hewitt, a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokra szakosodott vezető elemzője a keddi inflációs adatismertetés után annak a véleményének adott hangot, hogy bár az infláció lassulása a felszínen további támogatást nyújthat a kamatcsökkentésekhez, lehetséges azonban, hogy a monetáris tanács nagyobb figyelmet fordít a maginflációra, mint a teljes kosárra. A teljes kosárra számolt infláció ugyanis a 2-4 százalékos célsáv alsó tartományában van, a maginfláció viszont továbbra is a sáv felső részén jár.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.