Öntözéssel lehet felturbózni a gabonatermelést

Megfelelő öntözéssel évi 20 millió tonnára lehetne növelni a jelenlegi 15-16 milliós hazai gabonatermelést.

KZ
2013. 03. 13. 17:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumában tartott rendezvényen a politikus elmondta, jelenleg a 100 ezer hektárt sem éri el az öntözött területek nagysága Magyarországon. Ennek a helyzetnek a javítását kell szolgálnia a vidékfejlesztési tárca szakmai felügyelete alatt működő vízügyi hivatalnak – fűzte hozzá.

Jakab István rámutatott: a jogalkotásnak hozzá kell járulnia a hazai mezőgazdaság versenyképességének javításához. „Ebben a tekintetben meghatározó időszakban vagyunk, hiszen egyebek mellet a földforgalmi törvény és az integrációs törvény elfogadása előtt állunk” – jelezte.

Győrffy Balázs, a Magyar Agrárkamara átmeneti elnöke elmondta: a vízgazdálkodási stratégia kidolgozásában a kamarának szakmai partnernek kell lennie. Véleménye szerint az egész szektor profitálhat abból, hogy a kamara összefogja a termelőket és a feldolgozókat is. Fontosnak tartja, hogy a tagok nagyobb értékű szolgáltatást kapjanak az agrárkamarától, mint amennyi pénzt befizetnek. Kiemelte a kamarai piacfigyelőt, illetve olyan könyvek megjelentetését, amelyek nem profitszerzési céllal tűnnek fel, hanem a tudományos eredményeket mutatják be, és segítenek azok gyakorlati hasznosításában.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy egy gazdasági szektor sikerességéhez szükséges a tudományos élet, a gazdasági szereplők, a kamara és a kormány együttműködése. A szerdai konferenciára ennek jegyében hívtak meg több száz oktatót, cégvezetőt, értékesítőt, termelőt, valamint kamarai tagokat és tisztviselőket.

Nagy János, az egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának (DE-AGTC) elnöke kifejtette: az elmúlt évtizedekben a hazai kukoricahozam olyan ingadozásokat produkált, „amelyeket nem lehet kibírni”. A centrumelnök szerint évente 30-50 ezer hektárral kellene növelni az öntözött területek nagyságát.
Kifejtette, hogy a termőterületek mérete nem változott jelentősen az elmúlt harminc évben, az éves hozam azonban 3,5 és 7,6 millió tonna között ingadozott.

„Látható tehát – mondta Nagy János –, mennyire ki van téve a mezőgazdaság az időjárásnak, és ezen csak a vízgazdálkodás, ezen belül az öntözés javításával lehet változtatni.” Ehhez kapcsolódva felhívta a figyelmet, hogy az EU 27 tagállama közül Magyarország a 26. helyen áll az öntözött területek nagyságát illetően, 2011-ben ez mindössze 73 ezer hektár volt. A pozitívumok között említette a szakember, hogy tíz év alatt megduplázódott, 3-4 millió tonnára nőtt a kukoricaexport. Ezen a területen Magyarország Európában jelentős szereplő lehet a jövőben – tette hozzá.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.