A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumában tartott rendezvényen a politikus elmondta, jelenleg a 100 ezer hektárt sem éri el az öntözött területek nagysága Magyarországon. Ennek a helyzetnek a javítását kell szolgálnia a vidékfejlesztési tárca szakmai felügyelete alatt működő vízügyi hivatalnak – fűzte hozzá.
Jakab István rámutatott: a jogalkotásnak hozzá kell járulnia a hazai mezőgazdaság versenyképességének javításához. „Ebben a tekintetben meghatározó időszakban vagyunk, hiszen egyebek mellet a földforgalmi törvény és az integrációs törvény elfogadása előtt állunk” – jelezte.
Győrffy Balázs, a Magyar Agrárkamara átmeneti elnöke elmondta: a vízgazdálkodási stratégia kidolgozásában a kamarának szakmai partnernek kell lennie. Véleménye szerint az egész szektor profitálhat abból, hogy a kamara összefogja a termelőket és a feldolgozókat is. Fontosnak tartja, hogy a tagok nagyobb értékű szolgáltatást kapjanak az agrárkamarától, mint amennyi pénzt befizetnek. Kiemelte a kamarai piacfigyelőt, illetve olyan könyvek megjelentetését, amelyek nem profitszerzési céllal tűnnek fel, hanem a tudományos eredményeket mutatják be, és segítenek azok gyakorlati hasznosításában.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy egy gazdasági szektor sikerességéhez szükséges a tudományos élet, a gazdasági szereplők, a kamara és a kormány együttműködése. A szerdai konferenciára ennek jegyében hívtak meg több száz oktatót, cégvezetőt, értékesítőt, termelőt, valamint kamarai tagokat és tisztviselőket.
Nagy János, az egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának (DE-AGTC) elnöke kifejtette: az elmúlt évtizedekben a hazai kukoricahozam olyan ingadozásokat produkált, „amelyeket nem lehet kibírni”. A centrumelnök szerint évente 30-50 ezer hektárral kellene növelni az öntözött területek nagyságát.
Kifejtette, hogy a termőterületek mérete nem változott jelentősen az elmúlt harminc évben, az éves hozam azonban 3,5 és 7,6 millió tonna között ingadozott.
