A tárcavezető elmondta: első hivatalos külföldi útja a német fővárosba vezetett, hiszen Németország Magyarország legfontosabb gazdasági partnere. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok töretlenek, és a következő időszakban közös programok, egyebek mellett energiahatékonysági projektek indulhatnak. A német vállalkozások megtalálják a számításukat Magyarországon, ezt mutatja a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) legutóbbi felmérése is, amely szerint német vállalkozások 73 százaléka ismét Magyarországot választaná, ha újra kellene dönteni arról, hogy hol végezzenek beruházást – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter.
Varga Mihály Berlinben megbeszélést folytatott többek között Wolfgang Schäuble pénzügyminiszterrel és Lars-Hendrik Röllerrel, Angela Merkel gazdaságpolitikai főtanácsadójával, Stefan Kapfererrel, a gazdasági minisztérium államtitkárával, valamint a német iparszövetség (BDI) és a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) több vezetőjével és nagyvállalatok képviselőivel. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: tárgyalópartnerei mind arra számítanak, hogy az euróövezetben stabilizálódik a helyzet. Javíthatja a kilátásokat, hogy a magyar gazdaság az idén növekedésnek indul, és a tervezettnek megfelelően alakul az államháztartási hiány, ami azt jelentheti, hogy Magyarország júniusban kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól.
Varga Mihály a német pénzügyminiszterrel folytatott megbeszélésével kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország támogatja a berlini vezetést abban a törekvésében, hogy az offshore területeken történő tőkemozgásokról szóló adatok eljussanak az illetékes nemzeti hatóságokhoz.
A magyar gazdaságpolitika kiszámíthatóságával kapcsolatban felmerült német bírálatokkal és kívánságokkal összefüggésben újságírói kérdésre elmondta: „természetesen a kényes kérdéseket sem söpörtük szőnyeg alá”, és szó esett olyan tapasztalatokról, amelyeket a német vállalkozások „nehezen tudtak értelmezni”. Hozzátette: tárgyalásain hangsúlyozta, hogy a kormány célja a termelés ösztönzése, de nyitott az infrastruktúra és a szolgáltatói szektor területét érintő problémák tisztázására is. Ezeken a területeken a kormány úgy véli, hogy „a közösségi érdekérvényesítés hatékonyabb formájára van szükség”, és ezért több panasz merülhet fel a cégek részéről, mert úgy érezhetik, hogy az „állam egyfajta konkurencia számukra” – mondta a miniszter.
Az ágazati különadókkal kapcsolatban Varga Mihály az MTI kérdésére elmondta: tárgyalásain megfogalmazódtak felvetések a különadókról, hiszen minden vállalkozás szeretne kevesebb adót fizetni. E felvetésekkel kapcsolatban tárgyalásain kifejtette: a kormány a jövedelem helyett a fogyasztásra helyezi az adózás hangsúlyát, és úgy véli, hogy csökkenteni kell a munkát terhelő adókat. A német vállalkozások így „kedvezőbb terepre érkeznek”, a különadók egy részét pedig 2013-ban kivezetik, ugyanakkor egy másik részét az adórendszer szerves részévé teszik.
A német pénzügyminisztérium és a gazdasági minisztérium, a kancellária, a BDI és a DIHK sajtóosztályán az MTI-vel egyaránt azt közölték, hogy a magyar nemzetgazdasági miniszterrel tartott találkozón munkamegbeszélést folytattak, és ennek tartalmáról nem adnak tájékoztatást.
Magyarországon a legfontosabb feladat a gazdasági növekedés beindítása, amihez az is kell, hogy a vállalatok elhiggyék, érdemes befektetni, mert a profitkilátások jók lesznek – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Berlinben Magyarországon tevékenykedő német nagyvállalatok képviselőinek.
