Cséfalvay értékelte a válság alatt elvégzett munkát

Az öt éve tartó válságban is sikerült megteremteni az egészséges gazdasági növekedést alapjait.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), valamint a Piac és Profit című lap közös rendezvényén Cséfalvay Zoltán kiemelte: a végrehajtott reformok, beruházások éreztetni fogják kedvező hatásukat a gazdasági növekedés beindításában. Kitért arra, hogy a 2014–2020 közötti fejlesztési ciklusban Magyarország a strukturális alapokból rá jutó 23 milliárd euró 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítja, ezen belül a kkv-szektor erősítésére, a kutatás-fejlesztés-innovációra, a foglalkoztatás területére koncentrálnak.

Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy az elmúlt két és fél évben jelentős reformokat hajtott végre az ország az intézményrendszer és az adórendszer átalakításában, a munkaerőpiac szabályozásában, de változtatások szükségesek még az árnyékgazdaság visszaszorításáért. Kifejtette: az intézményi reform hozzájárult az államháztartás stabilitásához, az adósság csökkenő pályára állításához. Megjegyezte, hogy az államháztartás hiánya az idén is a GDP 3 százaléka alatt marad, így Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól.

Az államtitkár rámutatott arra, hogy az adórendszer átalakításával a válság terheit megosztották az állam, a lakosság és a vállalati szektor között. A jövedelemre, munkára rakódó terheket csökkentették, a fogyasztásra jutókat növelték az egyensúly megtartása érdekében.

A munkaerőpiac szabályozásával rugalmas foglalkoztatást alakítottak ki, ami versenyelőnyt jelent az ország számára, továbbá gyakorlatorientált szakképzést hoztak létre. A munkaerőpiac keresleti oldalát erősíti a munkahelyvédelmi akcióterv – tette hozzá. Az állam és az önkormányzatok között a feladatok átrendeződtek, és intézményi garancia van arra, hogy az önkormányzatok nem adósodhatnak el – emelte ki az államtitkár.

A magyar gazdaság nyitottságára utalva kifejtette, hogy a GDP 91 százaléka exportra kerül, ebben meghatározó szerepe van az Európai Uniónak, ezen belül is Németországnak. Az export jelentős része magas hozzáadott értékű termék.

A magyar és a német gazdasági kapcsolatokról szólva Cséfalvay Zoltán kiemelte, hogy Németország első számú gazdasági partnere Magyarországnak, a két ország közötti kereskedelmi forgalomban magyar többlet mutatkozik. A két ország közötti gazdasági kapcsolat tovább mélyülhet a magasabb hozzáadott értékű terméket eredményező német befektetések révén is – jegyezte meg.

A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön bejelentett növekedési hitelprogramjára reagálva az államtitkár elmondta: a tárca minden olyan intézkedést üdvözöl, amely segíti a növekedés beindítását, a versenyképesség erősítését, támogatja a kkv-k forráshoz jutását, és egyúttal megőrzi a pénzügyi stabilitást.