Joggal remélhető, hogy az Európai Bizottság nem kezdeményez kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen az új földtörvény miatt, ugyanis általában kerüli az ilyen jellegű politikailag érzékeny kérdéseket. Inkább az feltételezhető, hogy a jogszabályt magánemberek támadják meg a különböző ellenérdekelt csoportok nevében, így kezdeményezve különböző jogvitákat – mondta megkeresésünkre Korom Ágoston. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója – aki a témában végzett korábban kutatásokat – rávilágított: a nemzeti bíróságok ilyen helyzetekben az Európai Bíróságtól kérhetnek állásfoglalást. Mindez egyébként – tette hozzá – nem egyedülálló, az egyes tagországokban életbe léptetett földtulajdont és -használatot szabályozó jogszabályokkal kapcsolatban a luxemburgi taláros testület már több állásfoglalást is megfogalmazott, és ezek közül nem egy elmarasztaló volt. Egyébként – fejtette ki a szakember – mindez azt is bizonyítja, hogy az unión belül nincs kettős jogi elbánás, vagyis nem igaz, hogy a régi tagállamoknál ne kellene a termőföldek esetében a tőke szabad mozgásának kritériumait alkalmazni.
A most a magyar parlament előtt fekvő jogszabály – fogalmazott a kutató – ugyanakkor azért nem ellentétes az uniós joggal, mert az Európai Bíróság gyakorlata szerint a tőke szabad mozgása korlátozható a spekuláció kiszűrése, a vidéki népesség megmaradása, a mezőgazdasági termelés fenntarthatósága, illetve a kis- és közepes üzemek megerősítése érdekében. A francia, osztrák és más nyugat-európai példákat is felhasználó magyar jogszabálytervezet ezért ilyen értelemben megfelel az uniós jognak, még úgy is, hogy előnyben részesíti a földszerzésnél a helyi földművelőket. – Ezért is lenne teljesen értelmetlen a földtörvény miatt kezdeményezni az unió alapszerződésének felülvizsgálatát, nem beszélve arról, hogy ehhez minden tagállam azonos akaratára lenne szükség – mutatott rá Korom Ágoston. Mint mondta, az Európai Bizottság egyébként korábban már megerősítette, hogy minden tagállam egyenlő jogi elbánás alá esik a termőföldekre vonatkozó szabályozás kialakítása esetén, azonban a tőke szabad mozgása korlátozható a kis- és közepes birtokok létrehozásának céljából.
A jelenleginél szigorúbb feltételekkel szerezhető földtulajdon 2014. május 1. után az új földforgalmi törvény életbelépése után Magyarországon – mondta a vidékfejlesztési miniszter április 30-án. Fazekas Sándor közölte: a spekulációs szándékok kiszűrése és a magyar termőföld védelme érdekében az új földtörvény alapján a jövőben kizárólag államilag sorszámozott, szigorú számadású okmányon lehet majd olyan szerződést kötni, amely a földtulajdonlást érinti. Az új módosító javaslat a spekulánsok kiszűrését szolgálja, „a zsebszerződések a zsebekben maradnak, és semmilyen joghatály nem fűződik hozzájuk”.
A földtörvény a készülő üzemtörvénnyel együtt képes védelmezni a hazai mezőgazdaságot a spekulánsokkal és a külföldi tőkével szemben – jelentette ki korábban Fazekas Sándor. Mint azt az mno.hu megírta, a földhaszonbérleti pályázatok eredményeként hazánkban megsokszorozódott a földhasználók száma. A kormány 2012. július 12-én nyújtotta be a parlamentnek a földtörvény tervezetét, amely több ponton meg kívánja akadályozni, hogy a termőföld külföldi kézbe kerüljön, valamint a zsebszerződések ellen is komolyan fel kíván lépni. A második Orbán-kormány a hazai termőföld magyar kézben tartása érdekében minden jogi eszközt bevet.
(Dénes Zoltán)
A teljes cikket a szombati Magyar Nemzetben olvashatja.
