Átmehet az uniós rostán a földtörvény

Nem várható, hogy kötelezettségszegési eljárást kezdeményez az Európai Bizottság az új földtörvény miatt – mondta a Magyar Nemzetnek a témában járatos szakértő.

Joggal remélhető, hogy az Európai Bizottság nem kezdeményez kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen az új földtörvény miatt, ugyanis általában kerüli az ilyen jellegű politikailag érzékeny kérdéseket. Inkább az feltételezhető, hogy a jogszabályt magánemberek támadják meg a különböző ellenérdekelt csoportok nevében, így kezdeményezve különböző jogvitákat – mondta megkeresésünkre Korom Ágoston. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója – aki a témában végzett korábban kutatásokat – rávilágított: a nemzeti bíróságok ilyen helyzetekben az Európai Bíróságtól kérhetnek állásfoglalást. Mindez egyébként – tette hozzá – nem egyedülálló, az egyes tagországokban életbe léptetett földtulajdont és -használatot szabályozó jogszabályokkal kapcsolatban a luxemburgi taláros testület már több állásfoglalást is megfogalmazott, és ezek közül nem egy elmarasztaló volt. Egyébként – fejtette ki a szakember – mindez azt is bizonyítja, hogy az unión belül nincs kettős jogi elbánás, vagyis nem igaz, hogy a régi tagállamoknál ne kellene a termőföldek esetében a tőke szabad mozgásának kritériumait alkalmazni.

A most a magyar parlament előtt fekvő jogszabály – fogalmazott a kutató – ugyanakkor azért nem ellentétes az uniós joggal, mert az Európai Bíróság gyakorlata szerint a tőke szabad mozgása korlátozható a spekuláció kiszűrése, a vidéki népesség megmaradása, a mezőgazdasági termelés fenntarthatósága, illetve a kis- és közepes üzemek megerősítése érdekében. A francia, osztrák és más nyugat-európai példákat is felhasználó magyar jogszabálytervezet ezért ilyen értelemben megfelel az uniós jognak, még úgy is, hogy előnyben részesíti a földszerzésnél a helyi földművelőket. – Ezért is lenne teljesen értelmetlen a földtörvény miatt kezdeményezni az unió alapszerződésének felülvizsgálatát, nem beszélve arról, hogy ehhez minden tagállam azonos akaratára lenne szükség – mutatott rá Korom Ágoston. Mint mondta, az Európai Bizottság egyébként korábban már megerősítette, hogy minden tagállam egyenlő jogi elbánás alá esik a termőföldekre vonatkozó szabályozás kialakítása esetén, azonban a tőke szabad mozgása korlátozható a kis- és közepes birtokok létrehozásának céljából.

A jelenleginél szigorúbb feltételekkel szerezhető földtulajdon 2014. május 1. után az új földforgalmi törvény életbelépése után Magyarországon – mondta a vidékfejlesztési miniszter április 30-án. Fazekas Sándor közölte: a spekulációs szándékok kiszűrése és a magyar termőföld védelme érdekében az új földtörvény alapján a jövőben kizárólag államilag sorszámozott, szigorú számadású okmányon lehet majd olyan szerződést kötni, amely a földtulajdonlást érinti. Az új módosító javaslat a spekulánsok kiszűrését szolgálja, „a zsebszerződések a zsebekben maradnak, és semmilyen joghatály nem fűződik hozzájuk”.

A földtörvény a készülő üzemtörvénnyel együtt képes védelmezni a hazai mezőgazdaságot a spekulánsokkal és a külföldi tőkével szemben – jelentette ki korábban Fazekas Sándor. Mint azt az mno.hu megírta, a földhaszonbérleti pályázatok eredményeként hazánkban megsokszorozódott a földhasználók száma. A kormány 2012. július 12-én nyújtotta be a parlamentnek a földtörvény tervezetét, amely több ponton meg kívánja akadályozni, hogy a termőföld külföldi kézbe kerüljön, valamint a zsebszerződések ellen is komolyan fel kíván lépni. A második Orbán-kormány a hazai termőföld magyar kézben tartása érdekében minden jogi eszközt bevet.

(Dénes Zoltán)

A teljes cikket a szombati Magyar Nemzetben olvashatja.