Ezekben a hetekben zajlik a földtörvény parlamenti vitája, amelynek az egyik legfőbb célja, hogy hosszú idő után pontosan tisztázza azt, hogy ki, hogyan és mekkora területen művelhet földet, valamint hogy a 2014-es uniós földmoratórium lejárta után minél kisebb legyen a külföldiek földvásárlása. A magyar javaslat a dán, a francia és az osztrák törvényekből vett át bizonyos részeket, ahol gyakorlatilag más uniós polgár nem tud földet szerezni.
A vita hevében elsőként érdemes tisztázni, hogy mit jelent a családi gazdaság kifejezés. Egy meghatározás szerint a családi gazdaság sokkal inkább életvitel, jó értelemben vett konzervativizmus, a családi lojalitás és a fenntartható kapitalista vállalkozási forma egysége. Már ez a definíció is világosan mutatja, hogy az általános közvélekedéssel szemben a családi gazdaság nem azt jelenti, hogy nagyszülők, szülők és gyerekek közösen művelik a rendelkezésre álló területet.
Megsokszorozódott a földhasználók száma
A családi gazdaságok létrejöttét szolgálja a haszonbérleti szerződések rendszere is, amely állami földeket juttat többek között fiatal gazdálkodók számára. Ennek eredményeként, míg 2010-ben átlagosan 50 hektár jutott egy termőföldbérlőre, addig a 2012-ben megkötött szerződéseknél ez a szám 17 hektár, így tehát szó nincsen nagybirtokok létrehozásáról. A korábbi szocialista kormányok idején egyébként a családi gazdálkodóknak esélyük sem volt arra, hogy földbérletre pályázzanak.
A program eredményeként megsokszorozódott a földhasználók száma, Csongrád megyében ma 45-ször annyi a földművesek száma, mint 2012 előtt. Hajdú-Bihar megyében megnyolcszorozódott, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Vas- és Zala megyében pedig egyaránt megtízszereződött a földhasználók száma, míg Győr-Moson-Sopron megyében meghússzorozódott.
Egy jó példa
A családi gazdaságra jó példa Héjja László esete, aki '56-ban Belgiumba majd Kongóba távozott, később miután visszatért Magyarországra testvérével alapított gazdaságot. A Lánchíd Rádiónak elmondta, együtt felújítottak egy lerobbant vágóhidat, majd állami támogatással egy tönkrement húsüzemet is helyrehoztak. Jelenleg összesen 120 embert foglalkoztatnak. Szavaik szerint számukra nem az anyagi bevétel fontos, hanem hogy az embereknek munkát adjanak.