– Szerintem az ellenzék célja a szítás. Nyilvánvalóan belekötöttek mindenbe, amibe beleköthetnek. A gazdaságunkban 10 ezer állandó sertés van, megközelítőleg ezer koca plusz azok szaporulata, ami évente 26 ezer malacot jelent. Ha ezeket felhizlaljuk, akkor 300 kilójával számítva az 7800 tonnát jelent – ehhez pedig 100 hektár föld nem elegendő, legalább 2000 hektár szükséges – nyilatkozta a Lánchíd Rádiónak Héjja László azzal kapcsolatban, hogy az LMP képviselőcsoportja kritikával illette a gazdálkodó családot az állami földhaszonbérlet-szerződések ügyében.
A Magyar Királyi Légierő kötelékéből Kongóba
– Ősi jómódú parasztcsaládból származom, fiatalkoromban semmi áron nem akartam paraszt lenni. Jelentkeztem a Magyar Királyi Légierőhöz, ahol mint pilóta végeztem. 1944-ben érettségiztem, ezt követően nem vettek fel egyetemre, így apám földjén dolgoztam egészen 1952-ig. Otthon a környékbeli parasztok „szervezkedtek”, majd lebuktunk mindannyian, kettőt fel is akasztottak közülünk, én meg megúsztam 10 évvel. '56-ban engedtek ki, közben 3 évet bányában töltöttem – mesélte. Amikor vissza akarták vinni a rács mögé, Belgiumba menekült, ahol vájárként helyezkedett el.
– A hat hónapos ottani munkaviszonyom elég volt a munkanélküli segély elnyeréséhez, majd kiírtak mint alkalmatlant – persze volt kapcsolatom. Majd a Leuveni Katolikus Egyetemen – ahol többek között Habsburg Ottó is tanult – az egyik jezsuita práter hozzásegített egy ösztöndíjhoz és elmentem a közgázra. Azt mondta, ha közgázra megyek, másnap lesz állásom – és úgy is lett. Héjja László egy olyan céghez került, amelynek Kongóban voltak leányvállalatai. Kiment és ott is maradt 30 évig.
A lehetőségek és a sok hátrány
– Öcsém agrármérnökként végzett, amikor hazajöttem, volt pénzem. Tudtam, hogy Magyarországon olyan lehetőségek vannak, amelyek máshol nem. Két-három sertéstelepet megnéztünk a környéken – tősgyökeres Hódmezővásárhelyiek vagyunk –, és meg is vettük az egyiket. A Csongrádi Államgazdaság telepe után a körülbelül 20 kilométerre lévő majort szereztük meg a gépekkel. Utóbbi 13 hektár volt, a 2000 hektáros szántót pedig csak béreltük 1994 januárjától. A szerződés 15 év múlva lejárt – amit nem hosszabbítottak meg –, de tovább dolgoztunk rajta. Utána jöttek különböző hosszabbítások, ami miatt elvesztettük többek között a kártérítést. Vízkárunk is volt és szárazság is volt. Sok hátrányunk lett ebből. Tavaly a felére kiírták a bérleti szerződést, és annak megkaptuk a 90 százalékát – fejtette ki.
Ha nem nyerünk, lehúzhatjuk a rólót
– A működésünk folyamán megvettük a várostól a leromlott vágóhidat, amit felújítottunk. Tönkrement mellettünk egy húsüzem, amit szintén felújítottunk állami segítséggel. 100 millió segítséget kaptunk és 350 millióba került, de az a húsüzem állandóan veszteséges, de ez nem új, minden nagy húsüzem veszteséges – fogalmazott. Elmondása szerint ha nem nyernek a haszonbérleti pályázaton, akkor a húsüzemet rögtön be kell zárni. Az üzem éves vesztesége ugyanis 100 millió forint évente.
Meg tudunk tartani minden dolgozót
– A lakásunk az 20-25 kilométerre van az elnyert földterülettől, de ott van egy majorunk és minden gépünk, embereink – reagált arra a kritikára, hogy nem helybéliek. – Viszont aki kap majd belőle, annak messziről kell járkálnia minden nap, még vize sem lesz. Körülöttünk tanya sincs 5 kilométeres körzetben. Jelenleg több mint 120 embert foglalkoztatunk, így pedig nem kell elküldeni senkit.
Szavaik szerint nekik nem az anyagi bevétel fontos, hanem hogy az embereknek munkát adjanak.
Meg kell védeni a gazdákat az alávaló támadásoktól
Az Országgyűlés hétfői napján az azonnali kérdések órájában a fideszes Vincze László kijelentette, hogy az LMP „molesztálja” a gazdákat. Ezt arra reagálva közölte, hogy az ellenzéki párt kifogásolta a Csongrád megyei földhaszonbérlet-pályázatok eredményét. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszában azt mondta: a Héjja testvérek – akiknek földszerzését bírálta az LMP-s Szabó Rebeka – 110 főt alkalmaznak, ezért meg kell becsülni őket és minden olyan családi gazdálkodót, akiket alávaló támadások érnek.
Az új magyar földtörvény lényege, hogy csak földműves vásárolhat földet Magyarországon, földműves pedig az, aki egy adott településen lakik és gazdálkodással foglalkozik, termel, jószágot tart; ez az álláspont pedig megvédhető mind bel-, mind külföldön – jelentette ki korábban a vidékfejlesztési miniszter.
Font Sándor agrár-szakpolitikus a Magyar Nemzetnek korábban azt nyilatkozta: egy újonnan felálló állami hivatal előzetes engedélyére lesz szükség minden egyes termőföldbérleti és adásvételi szerződés életbelépéséhez, s miután alapszabály, hogy földet csak az eladásra kínált birtoktól legfeljebb húsz kilométerre lakó földműves vásárolhat, kizárt, hogy életbe tudnának lépni a zsebszerződések.
Fazekas Sándor az új földtörvény megkezdődött általános parlamenti vitájáról szólva azt mondta: bár a jogszabály kapcsán „vannak viták és eltérő nézetek”, bízik benne, hogy azt végül sikerül majd konszenzussal elfogadnia az Országgyűlésnek. Az új földtörvény ugyanis a „vidék alkotmánya” lesz, mely 1100 év után kínál lehetőséget a birtokviszonyok rendezésére – tette hozzá a politikus.
