– Szerintem az ellenzék célja a szítás. Nyilvánvalóan belekötöttek mindenbe, amibe beleköthetnek. A gazdaságunkban 10 ezer állandó sertés van, megközelítőleg ezer koca plusz azok szaporulata, ami évente 26 ezer malacot jelent. Ha ezeket felhizlaljuk, akkor 300 kilójával számítva az 7800 tonnát jelent – ehhez pedig 100 hektár föld nem elegendő, legalább 2000 hektár szükséges – nyilatkozta a Lánchíd Rádiónak Héjja László azzal kapcsolatban, hogy az LMP képviselőcsoportja kritikával illette a gazdálkodó családot az állami földhaszonbérlet-szerződések ügyében.
A Magyar Királyi Légierő kötelékéből Kongóba
– Ősi jómódú parasztcsaládból származom, fiatalkoromban semmi áron nem akartam paraszt lenni. Jelentkeztem a Magyar Királyi Légierőhöz, ahol mint pilóta végeztem. 1944-ben érettségiztem, ezt követően nem vettek fel egyetemre, így apám földjén dolgoztam egészen 1952-ig. Otthon a környékbeli parasztok „szervezkedtek”, majd lebuktunk mindannyian, kettőt fel is akasztottak közülünk, én meg megúsztam 10 évvel. '56-ban engedtek ki, közben 3 évet bányában töltöttem – mesélte. Amikor vissza akarták vinni a rács mögé, Belgiumba menekült, ahol vájárként helyezkedett el.
– A hat hónapos ottani munkaviszonyom elég volt a munkanélküli segély elnyeréséhez, majd kiírtak mint alkalmatlant – persze volt kapcsolatom. Majd a Leuveni Katolikus Egyetemen – ahol többek között Habsburg Ottó is tanult – az egyik jezsuita práter hozzásegített egy ösztöndíjhoz és elmentem a közgázra. Azt mondta, ha közgázra megyek, másnap lesz állásom – és úgy is lett. Héjja László egy olyan céghez került, amelynek Kongóban voltak leányvállalatai. Kiment és ott is maradt 30 évig.
A lehetőségek és a sok hátrány
– Öcsém agrármérnökként végzett, amikor hazajöttem, volt pénzem. Tudtam, hogy Magyarországon olyan lehetőségek vannak, amelyek máshol nem. Két-három sertéstelepet megnéztünk a környéken – tősgyökeres Hódmezővásárhelyiek vagyunk –, és meg is vettük az egyiket. A Csongrádi Államgazdaság telepe után a körülbelül 20 kilométerre lévő majort szereztük meg a gépekkel. Utóbbi 13 hektár volt, a 2000 hektáros szántót pedig csak béreltük 1994 januárjától. A szerződés 15 év múlva lejárt – amit nem hosszabbítottak meg –, de tovább dolgoztunk rajta. Utána jöttek különböző hosszabbítások, ami miatt elvesztettük többek között a kártérítést. Vízkárunk is volt és szárazság is volt. Sok hátrányunk lett ebből. Tavaly a felére kiírták a bérleti szerződést, és annak megkaptuk a 90 százalékát – fejtette ki.