Ha nem nyernek, rögtön lehúzhatták volna a rolót

Az LMP azzal támadta a kormányt, hogy nem támogatják megfelelően a családi gazdaságokat, miközben valamennyi megyében megtöbbszöröződött a földhasználók száma. A Lánchíd Rádió az egyik megvádolt nyertest, Héjja Lászlót kérdezte.

Ha nem nyerünk, lehúzhatjuk a rólót

– A működésünk folyamán megvettük a várostól a leromlott vágóhidat, amit felújítottunk. Tönkrement mellettünk egy húsüzem, amit szintén felújítottunk állami segítséggel. 100 millió segítséget kaptunk és 350 millióba került, de az a húsüzem állandóan veszteséges, de ez nem új, minden nagy húsüzem veszteséges – fogalmazott. Elmondása szerint ha nem nyernek a haszonbérleti pályázaton, akkor a húsüzemet rögtön be kell zárni. Az üzem éves vesztesége ugyanis 100 millió forint évente.

Meg tudunk tartani minden dolgozót

– A lakásunk az  20-25 kilométerre van az elnyert földterülettől, de ott van egy majorunk és minden gépünk, embereink – reagált arra a kritikára, hogy nem helybéliek. – Viszont aki kap majd belőle, annak messziről kell járkálnia minden nap, még vize sem lesz. Körülöttünk tanya sincs 5 kilométeres körzetben. Jelenleg több mint 120 embert foglalkoztatunk, így pedig nem kell elküldeni senkit.

Szavaik szerint nekik nem az anyagi bevétel fontos, hanem hogy az embereknek munkát adjanak.

Meg kell védeni a gazdákat az alávaló támadásoktól

Az Országgyűlés hétfői napján az azonnali kérdések órájában a fideszes Vincze László kijelentette, hogy az LMP „molesztálja” a gazdákat. Ezt arra reagálva közölte, hogy az ellenzéki párt kifogásolta a Csongrád megyei földhaszonbérlet-pályázatok eredményét. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszában azt mondta: a Héjja testvérek – akiknek földszerzését bírálta az LMP-s Szabó Rebeka – 110 főt alkalmaznak, ezért meg kell becsülni őket és minden olyan családi gazdálkodót, akiket alávaló támadások érnek.

Az új magyar földtörvény lényege, hogy csak földműves vásárolhat földet Magyarországon, földműves pedig az, aki egy adott településen lakik és gazdálkodással foglalkozik, termel, jószágot tart; ez az álláspont pedig megvédhető mind bel-, mind külföldön – jelentette ki korábban a vidékfejlesztési miniszter.

Font Sándor agrár-szakpolitikus a Magyar Nemzetnek korábban azt nyilatkozta: egy újonnan felálló állami hivatal előzetes engedélyére lesz szükség minden egyes termőföldbérleti és adásvételi szerződés életbelépéséhez, s miután alapszabály, hogy földet csak az eladásra kínált birtoktól legfeljebb húsz kilométerre lakó földműves vásárolhat, kizárt, hogy életbe tudnának lépni a zsebszerződések.

Fazekas Sándor az új földtörvény megkezdődött általános parlamenti vitájáról szólva azt mondta: bár a jogszabály kapcsán „vannak viták és eltérő nézetek”, bízik benne, hogy azt végül sikerül majd konszenzussal elfogadnia az Országgyűlésnek. Az új földtörvény ugyanis a „vidék alkotmánya” lesz, mely 1100 év után kínál lehetőséget a birtokviszonyok rendezésére – tette hozzá a politikus.