– Már tavaly év közben lehetett látni, hogy jóval a kívánt szint alatt marad a hiány?
– Részben várható volt, hogy alacsonyabb lesz a mutató, de az 1,9 százalékos adat felülmúlta saját várakozásainkat is. A legnagyobb különbség a helyi önkormányzatok mérlegéből adódott. E területen a kormány számos intézkedést hozott az egyenleg javítása érdekében. Így például az állam és az önkormányzatok között jelentős feladatátcsoportosítás történt, és 2012-től külön engedély kell a hitelfelvételhez.
– Miért nem sikerült tavaly a hiánycél tarthatóságáról meggyőzni az Európai Bizottságot?
– A bizottság saját modelljei alapján önálló előrejelzéseket készít. A kormány által végzett számításokat nem mindig fogadta el.
– Tapasztalta azt, hogy hazánkat hátrányos megkülönböztetés érte az unió részéről?
– Nincs összehasonlítási alapom, nem tudom, hogy más ország kormányzatainak az adatait miképpen fogadják. Az azonban mindenképpen elgondolkodtató, hogy miközben számos tagállam hiányszámai messze meghaladták vagy meghaladják a 3 százalékot, egyedül Magyarország esetében merült fel tavaly a szankció kivetése. Hogy csak két példát említsek: Görögországban már a válság előtt is, 2004 és 2008 között 7 százalék volt az átlagos hiány, tavaly pedig 17 ország lépte túl a 3 százalékos határt. Igaz, hogy Magyarország 2004 óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll, viszont az elmúlt években demonstrálta a kormány, hogy nem enged meg kilengéseket az államháztartásban. Az Országgyűlés a jövőre nézve az alaptörvényben rögzítette az adósságcsökkentést. Ezért is rendkívül méltánytalannak tartottam volna, ha az unió éppen Magyarországot szankcionálja; erre tavaly végül nem került sor.
– Elkerülhettük volna a recessziót, ha Brüsszel nem varr a nyakunkba néhány kiigazítócsomagot 2012-ben?
– Ez egy teoretikus vita. Elképzelhető, hogy kisebb lett volna a gazdasági visszaesés mértéke, de Magyarország az egyik példa arra, hogy a magas hiányok sem feltétlenül eredményeznek gazdasági felzárkózást. Az Eurostat adatai alapján a 2000-es évek közepén sajnos nem tudtuk csökkenteni fejlettségbeli különbségünket az unió átlagához képest, holott államháztartási hiányunk az egyik legmagasabb volt a 27 tagállam között, ráadásul uniós támogatások százmilliárdjai áramlottak az országba és segítették elvben a felzárkózást. Alapvetően azt gondolom, hogy a hiány és az adósság leszorítása már csak a kamatfizetési terhek mérséklése miatt is az ország érdeke, persze recessziós körülmények között meg kell gondolni, hogy milyen ütemben zajlik a folyamat.
A teljes interjút a pénteki Magyar Nemzetben olvashatja.
Nagy Vajda Zsuzsa
