Három feltétele van az adósságcél teljesülésének

Ha az év elején megugrik az államadósság, az adósságkezelési szempontból pozitív eredmény – mondta az ÁAK vezérigazgató-helyettese.

BL
2013. 06. 01. 14:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Borbély László András a lap szombati számában közölt interjúban kifejtette: a többlet mindig tartalékot képez a későbbi időszak esetleges rosszabb piaci körülményeinek zökkenőmentes áthidalására. Mint elmondta, 2013 első negyedévében 972 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetés adóssága, ezen belül a forintadósság 399 milliárd, a devizaadósság pedig 245 milliárd forinttal lett több. Az adósság további növekedését a forint gyengülése okozta, aminek következtében 328 milliárdos nem realizált árfolyamveszteség keletkezett a teljes adósság mintegy negyven százalékát kitevő devizaadósság-elemben.

Annak, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium prognózisának megfelelően 2013 végére 79 százalék alá mérséklődjön az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, a szakember szerint három feltétele van: a forint ne legyen gyengébb a múlt év végi árfolyamnál, legalább egyszázalékos reálnövekedés legyen, és maradjon meg a szigorú költségvetési politika. Mindezeken felül csökkenést eredményezhet a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapban még meglévő eszközök egy részének értékesítéséből származó bevétel, amelyet a jogszabályok szerint adósságmérséklésre kell fordítani.

A Nemzetközi Valutaalaptól 2008 novemberében felvett hitelből még mintegy 2,4 milliárd eurót kell visszafizetnie az országnak, az utolsó részlet jövő év tavaszán jár le. Az adósságkezelő már most is rendelkezik a szükséges fedezettel – jelentette ki Borbély László András.

Az ÁKK vezérigazgató-helyettese kitért arra is, hogy a belföldi befektetők szerepe az államadósság finanszírozásában legalább két szempontból kiemelten fontos. Ha a belföldi befektetők finanszíroznak, akkor kisebb a megújítási és a kamatkockázat, ugyanis őket sokkal szorosabb érzelmi motivációk kötik a magyar állampapírokhoz, mint a külföldi befektetőket, így a nemzetközi befektetői hangulat is kevéssé hat rájuk. A másik fontos szempont, hogy a belföldi befektetőknek kifizetett kamat nagy valószínűséggel bent marad az országban, vagyis Magyarországot gyarapítja, akár megtakarítás, akár beruházás vagy fogyasztás lesz belőle.

Mint arról beszámoltunk, áprilisban rekordmértékben, 80,8 milliárd forinttal emelkedett a kifejezetten a lakosság számára értékesített állampapírok állománya, s a hónap végére megközelítette az 1258 milliárd forintot. A Prémium Euró Magyar Államkötvényből (Pemák) áprilisban 104,5 millió euró értékben vásároltak a befektetők, így a teljes állomány közel 1,1 milliárd euróra emelkedett.

A külső finanszírozás szerepének csökkentése érdekében a Magyar Államkincstár egyre több településen nyit állampapír-forgalmazó pontot, melyeket a járási hivatalokban alakítanak ki, ezzel is minél könnyebben elérhetővé téve a lakosság számára a termékeket.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.