Borbély László András a lap szombati számában közölt interjúban kifejtette: a többlet mindig tartalékot képez a későbbi időszak esetleges rosszabb piaci körülményeinek zökkenőmentes áthidalására. Mint elmondta, 2013 első negyedévében 972 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetés adóssága, ezen belül a forintadósság 399 milliárd, a devizaadósság pedig 245 milliárd forinttal lett több. Az adósság további növekedését a forint gyengülése okozta, aminek következtében 328 milliárdos nem realizált árfolyamveszteség keletkezett a teljes adósság mintegy negyven százalékát kitevő devizaadósság-elemben.
Annak, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium prognózisának megfelelően 2013 végére 79 százalék alá mérséklődjön az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, a szakember szerint három feltétele van: a forint ne legyen gyengébb a múlt év végi árfolyamnál, legalább egyszázalékos reálnövekedés legyen, és maradjon meg a szigorú költségvetési politika. Mindezeken felül csökkenést eredményezhet a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapban még meglévő eszközök egy részének értékesítéséből származó bevétel, amelyet a jogszabályok szerint adósságmérséklésre kell fordítani.
A Nemzetközi Valutaalaptól 2008 novemberében felvett hitelből még mintegy 2,4 milliárd eurót kell visszafizetnie az országnak, az utolsó részlet jövő év tavaszán jár le. Az adósságkezelő már most is rendelkezik a szükséges fedezettel – jelentette ki Borbély László András.
Az ÁKK vezérigazgató-helyettese kitért arra is, hogy a belföldi befektetők szerepe az államadósság finanszírozásában legalább két szempontból kiemelten fontos. Ha a belföldi befektetők finanszíroznak, akkor kisebb a megújítási és a kamatkockázat, ugyanis őket sokkal szorosabb érzelmi motivációk kötik a magyar állampapírokhoz, mint a külföldi befektetőket, így a nemzetközi befektetői hangulat is kevéssé hat rájuk. A másik fontos szempont, hogy a belföldi befektetőknek kifizetett kamat nagy valószínűséggel bent marad az országban, vagyis Magyarországot gyarapítja, akár megtakarítás, akár beruházás vagy fogyasztás lesz belőle.
Mint arról beszámoltunk, áprilisban rekordmértékben, 80,8 milliárd forinttal emelkedett a kifejezetten a lakosság számára értékesített állampapírok állománya, s a hónap végére megközelítette az 1258 milliárd forintot. A Prémium Euró Magyar Államkötvényből (Pemák) áprilisban 104,5 millió euró értékben vásároltak a befektetők, így a teljes állomány közel 1,1 milliárd euróra emelkedett.
A külső finanszírozás szerepének csökkentése érdekében a Magyar Államkincstár egyre több településen nyit állampapír-forgalmazó pontot, melyeket a járási hivatalokban alakítanak ki, ezzel is minél könnyebben elérhetővé téve a lakosság számára a termékeket.
