Túlságosan függ egymástól a külkereskedelem terén az Európai Unió, Kína és az Egyesült Államok, ezért nem valószínű, hogy – a korábbi árfolyamháború után – az utóbbi hónapokban élesedő kereskedelmi háborúban újabb frontokat nyitnának. Ennek ugyanis egyre több iparág inná meg a levét mindkét oldalon, és a kereskedelmi partnereknek az eddiginél jóval magasabb veszteségeket kellene elkönyvelniük. Mindez összességében egyik fél érdekében sem áll. – A konkrét ügy tavaly év végén kezdődött az Egyesült Államok és a kínai Huawei, illetve a ZTE telekommunikációs cégóriások, illetve az amerikai képviselőház közötti csörtével. Ennek nyomán a két vállalatot nemzetbiztonsági kockázatnak minősítették – mondta a Magyar Nemzetnek Kutasi Gábor közgazdász. A Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének tanára hangsúlyozta, hogy a vita ezek után gyűrűzött át az Európai Unióba. Mint mondta, az ügy hátterében az áll, hogy a két kínai vállalatóriás hatalmas állami támogatásban részesül, amely jelentősen javítja külgazdasági pozícióit, és így versenyhátrányt okoz az amerikai és európai gyártóknak. – A kínai kormányzati támogatás stratégiailag kiemelten fontos Pekingnek, mert a jövőben az egyre nagyobb hozzáadott értékű termelést akarják fejleszteni. Európai szempontból szintén stratégiai kérdés, hogy a zöldenergiára alapuló munkahelyekre helyezzék a hangsúlyt, ezért nem akarják hagyni, hogy a kínai napelemgyártók alacsony árai jelentős hátrányba hozzák az uniós gyártást.
Az EU azt javasolta, hogy 47 százalékos vámot vessenek ki a kínai napelemgyártók termékeire, erről azonban végleges döntés még nem született. Kutasi Gábor kiemelte, hogy épp ezért ebben az esetben sokkal nagyobb lehet később a tét, mint több kínai könnyűipari termék esetében. Példaként hozta fel azokat az antidömping-eljárásokat, amelyeket Brüsszel már korábban kezdeményezett egyebek között a kínai cipők, ruházati termékek, illetve játékok területén. Kutasi Gábor a jelenleg dúló kereskedelmi harcban a telekommunikációs szektort ért sérelmek miatti, jelképes visszavágásnak nevezte a kínai részről az uniós borokra bevezetett védővámot, mivel a borimport mértéke az Európából érkező áruk csekély része, kevesebb mint egy százaléka. Hangsúlyozta: ha a vitát nem sikerül békésen rendezni, a háborúskodás olyan szektorokra is átterjedhet, amelyek érzékenyen érinthetik a német ipart. Elsősorban a luxusautók Kínába történő exportjáról van szó, amely az ott élő milliomosok magas száma miatt hatalmas piac az uniós gyártóknak, ezért valószínűleg nem kockáztatják a helyzet elmérgesedését.
A kínai ZTE 2005-ben hozta létre magyarországi központját. A cégóriás jelenleg a világ ötödik legnagyobb telekommunikációs társaságának számít, s világszerte 70 ezer embernek ad munkát. Európában olyan erős üzleti partnerei vannak, mint a Vodafone, a Deutsche Telekom és a British Telekom. Magyarországon 2010-ben megkötöttek egy több évre szóló együttműködést a Telenorral, ami teljes hálózati korszerűsítésre vonatkozik. A ZTE saját márkás mobiltelefonjaiból már 200 ezret adtak el itthon. A magyarországi terveik között szerepel egy európai hálózati ellenőrző központ létrehozása. A Huawei szintén 2005-től működik Magyarországon; Pécsett és Komáromban összeszerelő, Biatorbágyon és Üllőn pedig logisztikai központot üzemeltet. A társaság magyarországi ellátó- és logisztikai központja az idén 30 százalékkal növeli a bevételeit, tevékenységének bővítése hazánkban folyamatos. Április közepén stratégiai megállapodást írt alá Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár, a magyar–kínai kétoldalú kapcsolatokért felelős kormánybiztos, illetve Philip Jiang, a Huawei Technologies elnökhelyettese Pekingben, ennek célja a kínai óriásvállalat itthoni tevékenységének bővítése.
Szabó Anna
A teljes cikket a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja.
