Szijjártó Péter elárulta a kormány célját

Magyarország Európa termelési központja akar lenni, hogy a lehető legerősebb pozícióban legyen a válság után.

A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a HEBC Bizalom és hitelesség című, 15. éves jelentését értékelve kifejtette: e cél elérését szolgálták a kormány gazdaságpolitikai lépései az elmúlt években, ezért hoztak intézkedéseket a költségvetési fegyelem helyreállítására és az államadósság csökkentésére. Emlékeztetett: nagy kihívás volt a foglalkoztatottság emelése, hogy az adózók számát növeljék. Sikerült a dolgozók számát növelni, továbbá rugalmas munka törvénykönyvet kidolgozni – közölte.

Szijjártó elmondta: az oktatási rendszereket is átszervezték, a szakképzést és a felsőoktatást úgy alakították át, hogy azok a munkaerőpiac igényeinek megfeleljenek. További fontos lépésként emelte ki a bürokrácia folyamatos leépítését. Hangsúlyozta: e lépések eredményeként ma nő a reálbér és a nyugdíjak vásárlóértéke, csökkennek a rezsiköltségek és az államadósság, az államháztartási hiány tartósan három százalék alatt van, mindezt csak kevés ország tudta elérni az Európai Unióban.

Mint mondta, a gazdaságpolitika alakításakor óvatosan és körültekintően kell értékelni a minket körülvevő gazdasági környezetet, hogy ne szülessenek rossz döntések. Nem helyes például világgazdasági válságról beszélni, hiszen az ázsiai országokban, ahol továbbra is jó a gazdaság növekedési üteme, nincs válság – mutatott rá.

Javul a magyar gazdasági növekedésre adott elemzői konszenzusos előrejelzés, ugyanakkor kérdéses, hogy az idei első negyedévi lendület tartható-e – közölték szerdai helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

Magyarország jelentős mértékben javított országkockázati megítélésén: a vonatkozó listán bekerült a legjobb öt állam közé.

Szijjártó kiemelte: ezért is fontos a keleti nyitás stratégiája. Magyarország nyitott gazdaság, így exportja döntően befolyásolja a gazdaság teljesítményét, de ha az export nagy része egy irányba megy, az korrekcióra szorul – magyarázta. Kifejtette: a magyar export 76 százaléka az EU felé irányul, ezért, ha az EU kihívásokkal küzd, az hatással van Magyarországra is. A cél az, hogy 2018-ra az export egyharmada Európán kívülre irányuljon – tette hozzá.

Hangsúlyozta: a válság után semmi nem lesz ugyanolyan, mint előtte, így a korábban használt eszközök a jó gazdasági teljesítmény elérésére már nem lesznek használhatók, új gazdaságpolitikai eszközök kellenek, hogy sikeresek legyünk. Az államtitkár úgy vélte: a ma Magyarországgal szemben meglévő bizalom eredményeként az ország megfelelt a kihívásoknak, csökken az államadósság, és nő a versenyképesség, miközben sikerült megőrizni az ország politikai és társadalmi stabilitását.

E bizalom meglétét mutatja, hogy Magyarországon tavaly az eddigi külföldi közvetlen tőkebefektetések együttes összege elérte a 78,5 milliárd eurót. Az újra befektetett jövedelmek a korábbi negatív értékek után 2011–2012-ben 1,2 milliárd euró körül stabilizálódtak – közölte.

Szijjártó arról is beszélt, hogy Magyarországon a legnagyobb befektető Németország, 2010 és 2013 között a német vállalatok 15 ezer új munkahelyet hoztak létre. Az amerikai cégek pedig 12 ezret, vagyis a magyar–amerikai gazdasági együttműködés sikertörténet – fogalmazott. A politikus megjegyezte: a kormány fontosnak tartja az együttműködést az országban működő nagyvállalatokkal, ezért kötnek stratégiai megállapodásokat velük.

A Magyar Európai Üzleti Tanács az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) magyarországi üzleti tanácsa. Az ERT tagvállalatainak összesített forgalma meghaladja az 1300 milliárd eurót, és csaknem 6,8 millió munkahelyet biztosítanak Európában. A HEBC tagjai 14 cég magyarországi leányvállalatának vezetői.