Varga: Három hét múlva dönthet erről a kormány

A tárcavezető a kilenc éve indított túlzottdeficit-eljárás megszüntetését tartja az első félév legjelentősebb gazdaságpolitikai sikerének.

A tárcavezető az MTI-nek adott félévi értékelő interjúban úgy fogalmazott: „amikor márciusban elkezdtem miniszteri tevékenységemet, a történet még kétséges volt, hisz az Európai Bizottság azt jelezte, sem 2013-ban, sem 2014-ben nem tudjuk teljesíteni a hiánycélokat”. Brüsszel az áprilisban benyújtott konvergenciaprogram és a közben meghozott intézkedések hatására májusban már úgy látta, hogy 2013-ban és 2014-ben is 3 százalék lesz a gdp-arányos államháztartás hiány. Ebből a szempontból abszolút siker, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) júniusi ülésén ellenszavazat nélkül elfogadta az eljárás megszüntetését – jelentette ki.

Az államháztartás idén biztonságosan teljesíti a 3 százalékos deficitet, és a végrehajtott egyenlegjavító lépések miatt „2014-gyel sincs gond, jól állunk az államháztartás folyamatait nézve” – mondta. Hozzátette, hogy a lépések igazolták, a kormány megtartotta a „korrekcióra való képességet”.

Hangsúlyozta azt is, jelenleg nincs olyan ok, ami miatt akár új adóintézkedéseket, akár új járuléknövelő lépéseket kellene hozni. „Ha csupán az államháztartás helyzetét nézem, akkor ez nem indokolná, hogy a reklámadót bevezesse a kabinet; természetesen ez nemcsak gazdasági kérdés, hanem társadalompolitikai is. A reklámok hatása a mindennapi életre és az ehhez kapcsolódó közterhek nagysága túlmutat a gazdaságpolitikai felvetéseken” – fogalmazott.

Varga Mihály szerint ha az államháztartás helyzete megengedné, a munkahelyvédelmi akcióterv irányelve mentén lehetne csökkenteni a közterheket: a beruházások és a gazdasági növekedés ösztönzését kellene segíteni. Mint mondta, a munkahelyvédelmi akcióterv iránya azért jó, mert munkahelyeket tart meg, és bővíti a foglalkoztatást.

A nemzetgazdasági miniszter arról is beszámolt, hogy a kormány három héten belül dönthet arról, előre törlesszék-e a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) 2008-ban kapott hitelt. Az Államadósság Kezelő Központ, a Magyar Nemzeti Bank és a gazdasági tárca munkatársai jelenleg hozamszámításokat végeznek, hogy mikor éri meg jobban törleszteni, de „elvileg a költségvetés pozíciója, a rendelkezésre álló, MNB-nél elhelyezett kormányzati tartalék összege lehetővé teszi, hogy a 2014 március végéig fennálló IMF-adósságrészt ki tudjuk fizetni” – közölte.

Varga kifejtette, hogy a hozamszintek alakulásának figyelembevételével a kormány számára lehetőség van újabb devizakibocsátásra. „A februári devizakötvény-kibocsátáskor nem használtuk fel, a teljes összegre kapott kibocsátási engedélyt, így a magyar kormány akár egy újabb 600-700 millió dolláros kibocsátással is megjelenhetne a piacon.”

Hangsúlyozta azonban, hogy az ország a forintpiacról kényelmesen tudja magát finanszírozni, és a felmerülő devizaigényt lakossági eurókötvények (Pemák) kibocsátásával is fedezni tudta.---- Növekedés ----

Elmondta: változatlan a kormány 0,7 százalékos idei növekedési prognózisa; ha az év második felében magasabb növekedés lesz, akkor újraértékelik. „Most azt tudjuk valószínűsíteni, hogy a 0,7-1,0 százalék közötti növekedés teljesen reális erre az esztendőre” – jelentette ki, megjegyezve hogy a magyar gazdaság állapota óvatos optimizmusra ad okot.

Az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásával kapcsolatosan Varga Mihály jelezte, hogy egyelőre várnak az Európai Központi Bank véleményére. Bízik benne, hogy a frankfurti szervezet pozitív véleménnyel lesz a törvényjavaslatról, „hisz az EKB elnöke korábban olasz jegybankelnökeként maga is levezényelt egy ilyen összevonást”.

Emlékeztetett: a 2008-ban kezdődő válság megmutatta, hogy a szétválasztott működés az integráltnál kevésbé hatékony a banki problémák, így például a devizahitelezés felfutásának kezelésében. „Ha a korábbi kormányok ezt az összevonást végrehajtották volna, akkor ma kevesebb magyar családnak kellene küzdenie a devizacsapdával. Sajnos erre nem került sor. Itt  korábbi mulasztást pótol a mostani kormány.” Az MNB és a PSZÁF összevonása stabilabb időszakot hoz októbertől a pénzpiacon – vélekedett.

A költségvetés őszi beterjesztésére, nyári előkészítésére vonatkozóan kiemelte: nincs késésben a kormány. Az ezzel kapcsolatos kijelentéseket légből kapottnak és megalapozatlannak tartja. „Nincs olyan határidő, amelyet elmulasztott volna a kabinet, folyik a büdzsé beterjesztésének előkészítő munkája, a kormánynak augusztus végéig kell elfogadnia a költségvetést, a parlamentnek pedig szeptember végéig kell beterjesztetni”.

A tárcavezető megerősítette, folyamatos párbeszédre törekszik a Magyar Bankszövetséggel. Hangsúlyozta: a kormány az utóbbi időben nem hozott olyan döntést, amelyet ne egyeztetett volna a bankszövetséggel. Emlékeztetett, az önkormányzati adósság átvállalása kapcsán kiszabott 7 százalékos utólagos egyszeri befizetést a kormány a bankszövetség javaslatára elvetette, és végül más típusú egyszeri befizetés mellett döntött. „Nem borulunk egymás nyakába a bankszektor képviselőivel, igazságosabb közteherviselésre törekszünk, de egyben stabil, biztonságos hazai bankszektor létrejöttét és működését ösztönözzük” – fogalmazott.

Kiemelte: a kormány az ősz folyamán a szövetség javaslatára három olyan törvényjavaslatot is beterjeszt a parlamentnek, amely a hazai bankszektor működését javítja majd. Egyrészt az adóscserét szabályozzák annak érdekében, hogy egyszerűbbé váljon a hitelező kiváltásának adminisztrációja, másrészt kezdeményezik, hogy a bankszövetség tulajdonosi részt kapjon a Giro Zrt.-ben. Jelenleg a bankoknak önállóan van tulajdonrészük bankközi elszámolást biztosító rendszerben, a szövetségnek nincs. „A kezdeményezést támogathatónak találtuk” – mondta Varga. A harmadik javaslat a végrehajtási szabályok módosítására vonatkozik, és azt kezdeményezi, hogy a végrehajtókat szabadon lehessen megválasztani, azaz ne csak a bíróságok rendelhessenek ki végrehajtókat. Ez racionálisan csökkentheti a végrehajtás költségeit – jelentette ki a miniszter.

A takarékszövetkezeti rendszer átalakításáról elmondta: a takarékok pénzügyi konszolidációja, jelentős tőkemegerősítése volt a végső célja. Fontosnak nevezte, hogy a takarékok szolgáltatásai javuljanak, a takarékszövetkezeti szektor mostani, mintegy ötszázalékos piaci részesedése nőjön, és a mostaninál jobban, hatékonyabban vegyenek részt a kis- és közepes vállalkozások finanszírozásában.

Varga Mihály jelezte, hogy nem változik a külgazdasági szakdiplomaták státusa, azaz mind a nemzetgazdasági, mind a külügyi tárcától és közvetlenül a Miniszterelnökségtől is kaphatnak utasításokat, kéréseket. Elképzelhető azonban – mondta –, hogy a kormány a következő évben felülvizsgálja a felügyeleti rendszert, és nem kizárt, hogy egységes irányítás alá kerülhet a külgazdasági szakdiplomatai hálózat.