Varga: Három hét múlva dönthet erről a kormány

A tárcavezető a kilenc éve indított túlzottdeficit-eljárás megszüntetését tartja az első félév legjelentősebb gazdaságpolitikai sikerének.

Varga kifejtette, hogy a hozamszintek alakulásának figyelembevételével a kormány számára lehetőség van újabb devizakibocsátásra. „A februári devizakötvény-kibocsátáskor nem használtuk fel, a teljes összegre kapott kibocsátási engedélyt, így a magyar kormány akár egy újabb 600-700 millió dolláros kibocsátással is megjelenhetne a piacon.”

Hangsúlyozta azonban, hogy az ország a forintpiacról kényelmesen tudja magát finanszírozni, és a felmerülő devizaigényt lakossági eurókötvények (Pemák) kibocsátásával is fedezni tudta.---- Növekedés ----

Elmondta: változatlan a kormány 0,7 százalékos idei növekedési prognózisa; ha az év második felében magasabb növekedés lesz, akkor újraértékelik. „Most azt tudjuk valószínűsíteni, hogy a 0,7-1,0 százalék közötti növekedés teljesen reális erre az esztendőre” – jelentette ki, megjegyezve hogy a magyar gazdaság állapota óvatos optimizmusra ad okot.

Az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásával kapcsolatosan Varga Mihály jelezte, hogy egyelőre várnak az Európai Központi Bank véleményére. Bízik benne, hogy a frankfurti szervezet pozitív véleménnyel lesz a törvényjavaslatról, „hisz az EKB elnöke korábban olasz jegybankelnökeként maga is levezényelt egy ilyen összevonást”.

Emlékeztetett: a 2008-ban kezdődő válság megmutatta, hogy a szétválasztott működés az integráltnál kevésbé hatékony a banki problémák, így például a devizahitelezés felfutásának kezelésében. „Ha a korábbi kormányok ezt az összevonást végrehajtották volna, akkor ma kevesebb magyar családnak kellene küzdenie a devizacsapdával. Sajnos erre nem került sor. Itt  korábbi mulasztást pótol a mostani kormány.” Az MNB és a PSZÁF összevonása stabilabb időszakot hoz októbertől a pénzpiacon – vélekedett.

A költségvetés őszi beterjesztésére, nyári előkészítésére vonatkozóan kiemelte: nincs késésben a kormány. Az ezzel kapcsolatos kijelentéseket légből kapottnak és megalapozatlannak tartja. „Nincs olyan határidő, amelyet elmulasztott volna a kabinet, folyik a büdzsé beterjesztésének előkészítő munkája, a kormánynak augusztus végéig kell elfogadnia a költségvetést, a parlamentnek pedig szeptember végéig kell beterjesztetni”.

A tárcavezető megerősítette, folyamatos párbeszédre törekszik a Magyar Bankszövetséggel. Hangsúlyozta: a kormány az utóbbi időben nem hozott olyan döntést, amelyet ne egyeztetett volna a bankszövetséggel. Emlékeztetett, az önkormányzati adósság átvállalása kapcsán kiszabott 7 százalékos utólagos egyszeri befizetést a kormány a bankszövetség javaslatára elvetette, és végül más típusú egyszeri befizetés mellett döntött. „Nem borulunk egymás nyakába a bankszektor képviselőivel, igazságosabb közteherviselésre törekszünk, de egyben stabil, biztonságos hazai bankszektor létrejöttét és működését ösztönözzük” – fogalmazott.

Kiemelte: a kormány az ősz folyamán a szövetség javaslatára három olyan törvényjavaslatot is beterjeszt a parlamentnek, amely a hazai bankszektor működését javítja majd. Egyrészt az adóscserét szabályozzák annak érdekében, hogy egyszerűbbé váljon a hitelező kiváltásának adminisztrációja, másrészt kezdeményezik, hogy a bankszövetség tulajdonosi részt kapjon a Giro Zrt.-ben. Jelenleg a bankoknak önállóan van tulajdonrészük bankközi elszámolást biztosító rendszerben, a szövetségnek nincs. „A kezdeményezést támogathatónak találtuk” – mondta Varga. A harmadik javaslat a végrehajtási szabályok módosítására vonatkozik, és azt kezdeményezi, hogy a végrehajtókat szabadon lehessen megválasztani, azaz ne csak a bíróságok rendelhessenek ki végrehajtókat. Ez racionálisan csökkentheti a végrehajtás költségeit – jelentette ki a miniszter.

A takarékszövetkezeti rendszer átalakításáról elmondta: a takarékok pénzügyi konszolidációja, jelentős tőkemegerősítése volt a végső célja. Fontosnak nevezte, hogy a takarékok szolgáltatásai javuljanak, a takarékszövetkezeti szektor mostani, mintegy ötszázalékos piaci részesedése nőjön, és a mostaninál jobban, hatékonyabban vegyenek részt a kis- és közepes vállalkozások finanszírozásában.

Varga Mihály jelezte, hogy nem változik a külgazdasági szakdiplomaták státusa, azaz mind a nemzetgazdasági, mind a külügyi tárcától és közvetlenül a Miniszterelnökségtől is kaphatnak utasításokat, kéréseket. Elképzelhető azonban – mondta –, hogy a kormány a következő évben felülvizsgálja a felügyeleti rendszert, és nem kizárt, hogy egységes irányítás alá kerülhet a külgazdasági szakdiplomatai hálózat.