A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt kezdeményezte, hogy a gazdag latin-amerikai országok további összegekkel támogassák a görög válság felszámolását. A hírt Paulo Nogueira Batista, az IMF brazil részlegének igazgatója hozta nyilvánosságra. Mint mondta, „a jelenlegi, Görögországgal kapcsolatos események leglidércesebb álmainkat támasztják alá”, történetesen azt, hogy 1700 millió eurót bocsátanak a bajba került balkáni ország megmentésére. Batista megítélése szerint a segélyekért elvárt programok megvalósítása minden részletében hibás volt, és a helyzettel kapcsolatos optimizmus teljesen megalapozatlan.
Intő jel volt a brazil elutasítással kapcsolatban az, hogy az ország képviselője szerdán szokatlan módon közleményben tudatta, hogy 11 latin-amerikai ország távol maradt, amikor az igazgatóság úgy döntött, hogy újabb 1,7 milliárd eurót szabadít fel Athén számára.
Az IMF szerint Görögország kivételes előrehaladást tett a gazdaság stabilizálásában és jó úton halad a felé, hogy jövőre kilábaljon a recesszióból, noha a privatizációs célok nem teljesültek és a közszférában döcögve halad a létszámleépítés.
Ugyanakkor az IMF július 31-én közzétett 207 oldalas jelentésében figyelmeztet arra, hogy az ország finanszírozásában 11 milliárd eurós (1 euró 299,7 forint) lyuk keletkezhet 2015-ig, sőt nagyobb, ha a gazdasági növekedést illetően nem az optimista forgatókönyv valósul meg, és ha a privatizációs bevételek elmaradnak a tervezettől. A jelentés szerint Görögországnak további, a GDP 4 százalékának megfelelő adósságkönnyítésre van szüksége, hogy 2020-ig a hazai össztermék 124 százalékára szorítsa le az államadósságot.
Közben a várható tömeges elbocsátások elleni tiltakozásul számos közalkalmazott kezdett ismét sztrájkot Görögországban: csütörtökön három órán át, pénteken pedig egész nap szüneteltetik a munkát.
